HTE Infokommunikacios Fogalomtar

Nyilvános kulcsú kriptográfia vagy aszimmetrikus kriptográfia 1.1

2025-02-20T10:02:04Z

1. Fogalom magyarul: Nyilvános kulcsú kriptográfia vagy aszimmetrikus kriptográfia

2. Fogalom angolul: Public key cryptography or asymmetric cryptography

3. Meghatározás:

Olyan kriptográfiai eljárások, melyek algoritmusai egyetlen (titkos) kulcs helyett különböző kulcsokat, egy titkos és egy ebből származtatott nyilvános kulcsot használnak. A rejtjelezés mellett nyilvános kulcsú kriptográfia segítségével megvalósíthatók digitális aláírás sémák és kulcsmegegyezés protokollok is.

A nyilvános kulcsú rejtjelező eljárások (pl. RSA) egy üzenet címzettjének nyilvános kulcsával történő titkosítást tesznek lehetővé, mely a címzett titkos kulcsával dekódolható. A szimmetrikus kulcsú eljárások esetén felmerülő kulcscsere-probléma ezzel arra egyszerűsödik, hogy biztosítani kell a nyilvános kulcs hitelességét, ami lehetséges pl. hitelesített (de nem feltétlenül titkos) kommunikációs csatorna használatával vagy PKI segítségével.

4. Hivatkozások:

5. Megjegyzések:

A nyilvános kulcsú kriptográfiában gyakori, hogy egy rendszer biztonságát az garantálja, hogy feltörésének nehézsége visszavezethető egy adott, ismerten nehéz matematikai probléma megoldására (pl. diszkrét logaritmus probléma). Az ilyen problémákkal való szoros kapcsolat eredménye, hogy a nyilvános kulcsú eljárások kevésbé hatékonyak, mint a szimmetrikus kulcsúak, ezért ilyen módszerekkel leginkább azt a titkos kulcsot szokás rejtjelezni, amivel a nagyobb méretű adatok vannak titkosítva.

RAG 1.0

2024-12-10T15:51:13Z

1. Fogalom magyarul: RAG (Retrieval-Augmented Generation)

2. Fogalom angolul: Retrieval-Augmented Generation

3. Meghatározás:

Hibrid mesterséges intelligencia technika, egy generatív modell (például egy nyelvi modell) képességeit visszakereső rendszerrel kombinálja. Ennek célja az információ pontosságának és relevanciájának növelése. A RAG-ban a rendszer lekédezi a releváns dokumentumokat vagy adatokat egy (vagy több) külső adatforrásból, és felhasználja ezeket a generálási folyamat során, Ezzel kontextuálisan gazdagabb és tényszerűen megalapozottabb kimeneteket állíthat elő.

4. Hivatkozások:

1. Izacard, G., & Grave, E. (2021). *Leveraging Passage Retrieval with Generative Models for Open Domain Question Answering*. arXiv preprint arXiv:2007.01282. (https://arxiv.org/abs/2007.01282)

2. Lewis, P., Perez, E., Piktus, A., et al. (2020). *Retrieval-Augmented Generation for Knowledge-Intensive NLP Tasks*. arXiv preprint arXiv:2005.11401. (https://arxiv.org/abs/2005.11401)

5. Megjegyzések:

A RAG jelentősége elsősorban abban áll, hogy csökkenti az önálló generatív modellek bizonyos hiányosságainak mértékét. Ezek a következők:

Hallucinációcsökkentés. Azzal, hogy a válaszait a RAG lekérdezett adatokkal igyekszik megalapozni, jó eséllyel javítja a felhasznált információ tényszerőségét, pontosságát, ezzel csökkentheti a „hallucináció” esélyét.

A fejlődő tudás kezelése. A rendszer újratanítása nélkül ad lehetőséget annak naprakészen tartásához.

Hatékony memóriahasználat. Nem szükséges minden információt az alap MI modellen belül tárolni, ha a RAG dinamikusan hozzáfér a külső forrásokhoz.

RAG alkalmazási területek:

Kérdés megválaszolása: pontosabb válaszok aktuális visszakeresés alapján.
Ügyféltámogatás: chatbot vállalatspecifikus dokumentációkra alapozva.
Szakterület-specifikus (pl. jogi vagy orvosi) szakirodalomra alapozott tanácsok.

Kihívások a RAG alkalmazásában: Mivel a RAG a visszakeresett adatok relevanciájára és pontosságára támaszkodik, a visszakeresés hibái szuboptimális kimeneteket eredményeznek. A visszakeresési lépés időigényes lehet nagy adatkészlet esetén. A visszakereső és a generáló komponensek közötti interakció önmagában is hibaforrás. Külső adatforrások bevonása adatszivárgás kockázatával járhat.

6. Kulcsszavak:

mesterséges intelligencia, Retrieval-Augmented Generation, hallucináció

Vezetéstámogató rendszerek 1.0

2024-12-06T10:42:50Z

1. Fogalom magyarul: vezetéstámogató rendszerek

2. Fogalom angolul: Advanced Driver Assistance Systems, ADAS

3. Meghatározás:

Az Advanced Driver Assistance Systems (ADAS), vagyis vezetéstámogató rendszerek, olyan fejlett technológiai megoldások, amelyek a gépjárművekbe építve növelik a vezetés biztonságát, kényelmét és hatékonyságát. Ezek a rendszerek különféle érzékelőket, kamerákat, radarokat és más műszaki eszközöket használnak a jármű környezetének megfigyelésére és az aktuális vezetési helyzet elemzésére. Az ADAS célja, hogy segítséget nyújtson a járművezetőknek a balesetek megelőzésében, a közlekedési helyzetek kezelésében, csökkentse az emberi hibákból adódó kockázatokat és járuljon hozzá a vezetés komfortjának növeléséhez.

Főbb funkciók és jellemzők az ADAS rendszerekkel kapcsolatban

Biztonsági funkciókkal az ADAS rendszerek elsősorban a közlekedésbiztonság növelését szolgálják. Képesek figyelmeztetni a járművezetőt a potenciális veszélyekre, és egyes esetekben, akár aktívan be is avatkozhatnak a jármű irányításába, hogy elkerüljék a baleseteket pl. automatikus vészfékezés (Autonomous Emergency Braking, AEB), amely esetén a rendszer érzékeli a közelgő akadályokat, például más járműveket, gyalogosokat vagy tárgyakat, és szükség esetén automatikusan aktiválja a fékeket a balesetek elkerülése érdekében illetve ilyenek az ütközést elkerülő rendszerek, amelyek figyelik az útviszonyokat, és figyelmeztethetik a vezetőt a közelgő ütközés veszélyére, például a sávelhagyásra vagy a túl közeli követési távolságra.
A vezetési kényelmet és hatékonyságot növelő funkciók olyan ADAS rendszerek, amelyek a vezetési élmény javítására is szolgálnak, például azáltal, hogy csökkentik a járművezető terhelését és egyszerűsítik a vezetési folyamatot. Nagyon hasznos ADAS funkció az adaptív tempomat (Adaptive Cruise Control, ACC), ahol a rendszer fenntartja a beállított sebességet, és automatikusan igazodik az előtte haladó jármű sebességéhez, hogy biztosítsa a biztonságos követési távolságot. Sok baleset megelőzését segíti elő a sávtartó asszisztens funkció (Lane Keeping Assist, LKA), amely segít a járművet a sávban tartani, figyelmeztetve a vezetőt, ha az véletlenül elhagyná a sávot, és szükség esetén kormánykorrekciókat hajt végre.
Környezeti megfigyelését és érzékelését szolgálják azok az ADAS rendszerek, amelyek különféle érzékelők segítségével monitorozzák a jármű környezetét, beleértve az útviszonyokat, a többi jármű mozgását, a gyalogosokat és egyéb akadályokat. Ezek a rendszerek általában kamerákat, radarokat, lidarokat és ultrahangos érzékelőket használnak a jármű környezetének pontos megfigyelésére. Az intelligens rendszer érzékeli és figyelmeztetést ad (Blind Spot Monitoring), amennyiben a járművezető vakfoltjában lévő járműveket vagy mást érzékel és figyelmeztetheti a vezetőt a sávváltás előtti potenciális veszélyekre.
Parkolási asszisztencia rendszerek megkönnyítik a parkolási manővereket, különösen szűk helyeken, ahol a járművezető látótere korlátozott lehet. Ez akár teljesen automatikus parkoló asszisztens is lehet. A rendszer érzékeli a parkolóhely méretét és a jármű helyzetét, majd automatikusan irányítja a járművet a parkolási manőver során. A jármű körül elhelyezett 360 fokos kamera rendszer segítségével a rendszer panorámaképet nyújthat, amely hangjelzéssel kombináltan segít a járművezetőnek a manőverek pontos végrehajtásában.
Vezetést támogató segédfunkciók is beépítésre kerülhetnek, amelyek képesek a közlekedési táblák és jelzések automatikus felismerésére, és vizuálisan vagy hangosan figyelmeztetik a vezetőt a sebességkorlátozásokra, az előzési tilalmakra, a tiltott zónákra vagy egyéb betartandó közlekedési szabályokra.

Az ADAS rendszerek esetén megkülönböztetünk passzív rendszereket, amelyek célja, hogy figyelmeztessék a járművezetőt a potenciális veszélyekre, de nem avatkoznak be a jármű irányításába. Például ilyen a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (Lane Departure Warning, LDW), amely hangjelzéssel vagy vizuális figyelmeztetéssel jelzi, ha a jármű elhagyja a sávot. Aktív rendszerekről akkor beszélünk, amennyiben a rendszerek nemcsak figyelmeztetnek, hanem be is avatkozhatnak a jármű irányításába a veszélyek elkerülése érdekében. Erre jó példa az automatikus vészfékezés (Automatic Emergency Braking, AEB), amely szükség esetén fékez, hogy elkerülje az ütközést.

4. Technológiai alapok és szabványok

Érzékelő technológiák

A rendszerek többféle kamerát használnak, például előre néző, hátra néző vagy 360 fokos kamerákat, amelyek segítenek a környezet megfigyelésében és a jármű pozíciójának meghatározásában.
A radarok felmérik a jármű és a közeli objektumok közötti távolságot, így segítve a járművezetőt a biztonságos távolságtartásban.
A lidarok lézer alapú érzékelők, amelyek pontos háromdimenziós képet készítenek a jármű környezetéről, különösen hasznosak az autonóm járművek számára.
Ultrahangos érzékelők vagy rövid távolságú érzékelők, amelyek segítenek a parkolásban és az akadályok észlelésében.

Kommunikációs technológiák

V2X (Vehicle-to-Everything): Az ADAS rendszerek egyre inkább integrálódnak a V2X kommunikációval, amely lehetővé teszi a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációt, hogy valós idejű információkat szerezzenek a forgalmi viszonyokról és a közlekedési jelzésekről.
5G és IoT (Internet of Things): Az 5G és IoT technológiák növelik az ADAS rendszerek hatékonyságát, lehetővé téve a gyors adatátvitelt és az intelligens járműkommunikációt.

3. Szabványok és előírások

ISO 26262 – Funkcionális biztonsági szabvány: Az ISO 26262 a közúti járművek elektronikus rendszereinek biztonságát szabályozza, beleértve az ADAS rendszereket. Biztosítja, hogy az ADAS rendszerek megbízhatóak és biztonságosak legyenek minden körülmények között.

UNECE WP.29 – Biztonsági szabályozási keretrendszer: Az ENSZ WP.29 szabványai szabályozzák az ADAS rendszerek biztonsági követelményeit és alkalmazási irányelveit a közlekedésbiztonság javítása érdekében.

SAE J3016 – Autonóm járművek besorolása: Az SAE J3016 szabvány meghatározza az autonóm vezetési szinteket, beleértve az ADAS rendszerek különböző fokozatait, amelyek a 0-s szinttől, amely nem tartalmaz semmilyen automatizációt, érdemben az 1-es szinttől (alapvető vezetési támogatás) az 5-ös szintig (a teljes autonómiáig) terjednek.

5. Megjegyzések

Az ADAS (Advanced Driver Assistance Systems) vagyis vezetéstámogató rendszerek a modern járművek kulcsfontosságú elemei, amelyek javítják a közlekedés biztonságát és kényelmét. Ezek a rendszerek fejlett érzékelőket, infokommunikációs technológiákat és automatizált funkciókat alkalmaznak a balesetek megelőzése érdekében, és segítik a járművezetőt a közlekedési helyzetek kezelésében. Az ADAS rendszerek folyamatos fejlődése hozzájárul a teljesen autonóm járművek megjelenéséhez, és jelentős szerepet játszik a jövő közlekedésének alakításában.

A legnagyobb kihívások az ADAS rendszerek használatában a rendszerek pontossága és megbízhatósága, amely kritikus, különösen a gyorsan változó közlekedési helyzetekben. Az érzékelők és a szoftverek hibái, kitettségei vagy pontatlanságai veszélyeztethetik a jármű és az utasok biztonságát. Az ADAS rendszerek kialakításai fejlett technológiát igényelnek, amely növelhetik a járművek költségeit. Az elterjedésükkel azonban az áruk is egyre csökken és fokozatosan beépülne az olcsóbb árkategóriába tartozó járművekbe is. A technológiai fejlődés gyors üteme miatt a rendszerek komplexitása is folyamatosan növekszik. Ez jelentősen megnöveli a kiberkitettségüket, így a kiberezilienciára fokozottan kell törekedni. Az ADAS rendszerek megfelelő használatát a járművezetőknek is meg kell érteniük. Tudniuk kell, hogyan működnek ezek a rendszerek, és hogyan használhatják őket biztonságosan és hatékonyan. Az új technológiák megjelenése és a vezetési szokások megváltozása kihívást jelenthet az idősebb vagy az információtechnikában kevésbé jártas vezetők számára.

Az ADAS rendszerek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek a jármű környezetéről és a vezető vezetési viselkedéséről. Biztosítani kell, hogy ezek az adatok védettek legyenek az illetéktelen hozzáféréstől, és megfeleljenek az adatvédelmi szabályozásoknak.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, ADAS, 5G, IoT, autonóm járművek, V2X, radar, lidar, okoskamera, AEB, Blind Spot Monitoring, ACC. LKA, LDW, AEB

Valós idejű utasinformációk és információs rendszerek 1.0

2024-12-06T10:41:04Z

1. Fogalom magyarul: valós idejű utasinformációk és információs rendszerek

2. Fogalom angolul: real-time passenger information and information systems

3. Meghatározás:

A valós idejű utasinformációk és információs rendszerek kulcsfontosságúak a modern közlekedési hálózatokban, mivel ezek biztosítják, hogy az utasok az aktuális közlekedési helyzetről, menetrendekről, késésekről és egyéb releváns információkról időben tájékozódjanak. Ezek a rendszerek növelik az utasok kényelmét, javítják a közlekedés hatékonyságát és segítik a közlekedési hálózat zökkenőmentes működését.

Főbb funkciók és jellemzők a valós idejű utasinformációs rendszerekkel kapcsolatban:

1. Valós idejű információk biztosítása

A valós idejű utasinformációk rendszerei az aktuális közlekedési helyzetet tükrözik, folyamatosan frissítve az utasok számára elérhető adatokat.

Késések és pontos érkezési időpontok: A rendszer folyamatosan információkat szolgáltat a vonatok, buszok, villamosok és egyéb közlekedési eszközök érkezési és indulási időpontjairól, beleértve az esetleges késéseket vagy várakozási időket.
Átszállási információk: A valós idejű rendszerek információt nyújtanak az átszállási lehetőségekről, amely segíti az utasokat a zökkenőmentes utazásban különösen, ha több közlekedési eszközt használnak.

2. Menetrendek dinamikus frissítése

A valós idejű információs rendszerek automatikusan frissítik a közlekedési eszközök tényleges menetrendjét, figyelembe véve az aktuális forgalmi viszonyokat és a járművek helyzetét. A prediktív rendszerelemzések a valós forgalmi adatok elemzése alapján becslést adnak a közlekedési eszközök várható érkezési időpontjára, amelyet folyamatosan frissítenek a forgalmi viszonyok változásának megfelelően.

3. A valós idejű utasinformációkat többféle platformon keresztül elérhetővé teszik az utasok számára.

Digitális kijelzők és táblák: Az állomásokon, megállókban és járműveken elhelyezett digitális kijelzők folyamatosan frissítik az utasok számára a menetrendi információkat, indulási időpontokat, késéseket és egyéb fontos tudnivalókat.

Mobilalkalmazások és weboldalak: A modern közlekedési rendszerek gyakran kínálnak mobilalkalmazásokat és weboldalakat, amelyek valós idejű adatokat biztosítanak az utasoknak, így azok előre tervezhetik utazásaikat és menetközben is folyamatosan szerezhetnek friss információt..

Hangosbemondás: A valós idejű több nyelvű utasinformációs rendszerek integrálva vannak a hangosbemondó rendszerekkel, amelyek különösen fontosak az akadálymentesség biztosításához, például a látássérült utasok számára.

4. Több közlekedési eszköz integrálása (multimodalitás)

A valós idejű információs rendszerek képesek integrálni többféle közlekedési eszközt és szolgáltatást, például vonatot, buszt, metróhálózatot, villamost, vagy akár mikromobilitási megosztó rendszereket.

Intermodális utazástervezés: Az utasok számára elérhetők olyan szolgáltatások, amelyek segítségével egyszerűen megtervezhetik utazásukat, figyelembe véve az összes elérhető közlekedési lehetőséget.

Egy jeggyel több közlekedési eszköz használata: Egyes rendszerek támogatják az egyetlen jegy több közlekedési eszközre való használatát (pl. vonat, busz, metró), amely a valós idejű információkkal kombinálva kényelmes és zökkenőmentes utazási élményt biztosít. Manapság ezek mobil alkalmazásokból elérhető szolgáltatások.

5. Hozzáférhetőség és akadálymentesség

A valós idejű információs rendszerek fontos szerepet játszanak az akadálymentesség biztosításában, lehetővé téve, hogy a mozgásukban vagy érzékszerveikben korlátozott utasok is könnyen hozzáférjenek az utazási információkhoz.

Akadálymentes felületek: A kijelzőkön és digitális eszközökön akadálymentesített felületek érhetők el, amelyek segítenek a látás- és hallássérült utasok számára is.

Nyelvi hozzáférhetőség: Sok rendszer több nyelven is elérhetővé teszi az információkat, különösen a nemzetközi utasok számára fontos közlekedési csomópontokban, például repülőtereken vagy vasútállomásokon.

Technológiai alapok:

A valós idejű információs rendszerek alapja a járművek nyomon követése, amelyet általában GPS/GNNS és más helymeghatározó technológiák biztosítanak. Ezek az adatok valós időben érkeznek be a közlekedési központokba, amelyek ezután frissítik a menetrendi információkat.
A valós idejű információs rendszerek különböző forrásokból gyűjtik az adatokat, beleértve a járművek helyzetét, a forgalmi viszonyokat, a balesetekről vagy váratlan eseményekről szóló jelentéseket. Ezeket az adatokat adatfeldolgozó rendszerek elemzik, és ezek alapján adják meg a frissített információkat az utasok számára.
A valós idejű utasinformációk rendszereinek működéséhez gyors és megbízható kommunikációs infrastruktúrára van szükség, amely lehetővé teszi az adatok gyors továbbítását és megjelenítését. A mobilalkalmazások és webes felületek valós idejű információinak biztosítása érdekében stabil internetkapcsolat szükséges. Ezt általában 4G vagy 5G hálózatok, valamint lokális Wi-Fi kapcsolatok biztosítják.

Kihívások és jövőbeli trendek:

A valós idejű utasinformációs rendszerek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek, amely felveti az adatvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Fontos biztosítani, hogy az adatok gyűjtése és felhasználása megfeleljen az adatvédelmi jogszabályoknak, például az EU GDPR előírásainak.
A valós idejű információs rendszerek kiépítése és fenntartása költséges lehet, különösen ha egy város vagy régió minden közlekedési eszközét integrálni kívánják. A szükséges technológiai fejlesztések és a rendszer folyamatos karbantartása komoly pénzügyi és technológiai kihívás lehet.
A kiépülő jövőbeni 5G hálózatok és az Internet of Things (IoT) technológiák még gyorsabb és megbízhatóbb valós idejű információkat nyújtanak majd az utasoknak, beleértve a dinamikusan frissített forgalmi adatokat és az intelligens közlekedési rendszerek jobb integrációját.

4. Hivatkozások:

ISO 24014-1 – Nyílt jegykezelő rendszerek (Interoperable Fare Management System, IFMS)

Ez a szabvány biztosítja, hogy a különböző közlekedési eszközök és szolgáltatók rendszerei interoperábilisak legyenek, és a valós idejű adatok könnyen integrálhatók és felhasználhatók legyenek az utasok számára.

ISO 14813 – Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

Az ISO 14813 szabvány meghatározza az intelligens közlekedési rendszerek architektúráját, beleértve a valós idejű adatokat és információszolgáltatást. Segít abban, hogy az ITS megoldások jól illeszkedjenek a közlekedési infrastruktúrákhoz és az utasok igényeihez.

ETSI TS 102 894 – ITS információs szolgáltatások

Az ETSI (European Telecommunications Standards Institute) szabvány az intelligens közlekedési rendszerek valós idejű információs szolgáltatásaira vonatkozik. Biztosítja, hogy a közlekedési rendszerek adatokat gyűjtsenek és továbbítsanak az utasok számára, különösen a multimodális közlekedési rendszerek esetében.

CEN/TC 278 – Közlekedési telematikai szabványok

Ez a szabványcsomag szabályozza az informatikai és telekommunikációs rendszerek használatát a közlekedési és forgalomirányítási szolgáltatásokban, beleértve a valós idejű információszolgáltatást.

5. Megjegyzések:

A valós idejű utasinformációs rendszerek biztosítják, hogy az utasok folyamatosan tájékoztatva legyenek a közlekedés aktuális állapotáról, beleértve a menetrendeket, késéseket és átszállási lehetőségeket. Ezek a rendszerek a modern közlekedési infrastruktúra nélkülözhetetlen részévé váltak, javítva az utazási élményt és a közlekedés hatékonyságát.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, interoperabilitás, GPS/GNNS, GDPR, 4G, 5G, WiFi, IoT

Úthálózati információs rendszerek 1.0

2024-12-06T10:39:56Z

1. Fogalom magyarul: úthálózati információs rendszerek

2. Fogalom angolul: road network information systems

3. Meghatározás:

Az úthálózati információs rendszerek olyan integrált technológiai megoldások, amelyek célja, hogy valós idejű információkat és adatokat biztosítsanak az úthálózat állapotáról, a közlekedési helyzetekről, a forgalomirányítási feltételekről és az útviszonyokról. Ezek a rendszerek az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) részét képezik, az alapját adják az intelligens út szolgáltatásoknak és kulcsszerepet játszanak a közlekedés biztonságának, hatékonyságának, fenntarthatóságának és komfortjának a javításában. Az úthálózati információs rendszerek által gyűjtött és továbbított adatok lehetővé teszik a közlekedők és a forgalomirányító központok számára a gyors és pontos döntéshozatalt.

Az úthálózati információs rendszerek főbb jellemzői:

Valós idejű adatgyűjtés és elemzés

Az úthálózati információs rendszerek folyamatosan gyűjtik az adatokat az úthálózat különböző pontjain elhelyezett IoT érzékelőkből, kamerákból, radarokból, GPS/GNNS-alapú rendszerekből és forgalomfigyelő eszközökből. Ezek az adatok a forgalmi helyzetről, a járművek mozgásáról, az időjárási körülményekről és az útviszonyokról szólnak. Az összegyűjtött adatokat központi szerverekre továbbítják, ahol speciális algoritmusok elemzik őket. Ezek az algoritmusok képesek azonosítani a torlódásokat, baleseteket, forgalmi rendellenességeket és anomáliákat, valamint más közlekedési eseményeket.

Forgalomirányítás és optimalizálás

Az úthálózati információs rendszerek kulcsszerepet játszanak a forgalomirányításban és a közlekedés optimalizálásában. Ezek a rendszerek valós idejű információkat biztosítanak a forgalomirányító központok számára, amelyek ezáltal gyorsan beavatkozhatnak, ha torlódás, baleset vagy egyéb probléma lép fel. A forgalomirányítási rendszerek segítségével dinamikus sebességkorlátozások és sávzárások alkalmazhatók, valamint alternatív útvonalak ajánlhatók a közlekedőknek.

Kommunikáció a közlekedőkkel és járművekkel

Az úthálózati információs rendszerek különböző csatornákon keresztül kommunikálnak a közlekedőkkel. Ez magában foglalja a változtatható jelzéseket mutató táblákat (VMS, VJT), a közlekedési kijelzőket, a mobil applikációkat és a navigációs rendszereket. A rendszerek egyre gyakrabban integrálódnak a járművek közötti kommunikációs (V2V) és jármű-infrastruktúra kommunikációs (V2I) megoldásokkal, amelyek lehetővé teszik az információk gyors megosztását a járművek és az infrastruktúra között.

Úthálózat fenntartása és állapotfigyelés

Az úthálózati információs rendszerek segítenek az útkarbantartási és útfelújítási munkálatok tervezésében és ütemezésében. Az úthálózat állapotának folyamatos monitorozása lehetővé teszi az útburkolat hibáinak, útsüllyedéseknek vagy egyéb problémáknak a korai észlelését. A rendszerek adatokat biztosítanak az időjárási körülményekről is, például a csúszós utakról vagy a csapadékról, amelyek hatással lehetnek az úthálózat állapotára.

Az úthálózati információs rendszerek technológiai alapjai

Érzékelők és szenzorok

A rendszerek különféle IoT érzékelőket és szenzorokat használnak, amelyek figyelik a forgalmi adatokat, az útviszonyokat és a járművek mozgását. Ezek az érzékelők lehetnek okos kamerák, radarok, lidarok, indukciós hurkok, valamint GPS/GNNS-alapú eszközök. Az érzékelők adatokat gyűjtenek az útszakaszokról, amelyeket központi adatfeldolgozó rendszerek elemeznek.

Adatfeldolgozó központok

Az úthálózati információs rendszerek adatfeldolgozó központokkal rendelkeznek, ahol a forgalmi adatokat elemzik és feldolgozzák. Az elemzések alapján döntéseket hoznak a forgalomirányításról, a közlekedési jelzések változtatásáról, vagy az információk közzétételéről. Ezek az elemző központok gyakran mesterséges intelligenciát és adatbányászati algoritmusokat használnak a forgalmi mintázatok felismerésére és a prediktív elemzések készítésére. Az adatközpontok ma már decentralizáltan helyezkednek el az utak mentén és az adatelemzést a mesterséges intelligencia által támogatott platformok végzik.

Kommunikációs hálózatok

A valós idejű adatok továbbítása és megosztása érdekében az úthálózati információs rendszerek kommunikációs hálózatokat használnak, például 4G/5G celluláris hálózatokat, rádióhullámokat, optikai kábeleket vagy V2X kommunikációs technológiákat. Az adatokat központi szerverekre és elosztott felhőalapú platformokra továbbítják, amelyek biztosítják a közlekedési információk elérhetőségét a közlekedők és a forgalomirányító központok számára.

Kihívások és jövőbeli trendek

Valós idejű adatok pontossága és megbízhatósága

Az úthálózati információs rendszerek hatékonysága nagyban függ a valós idejű adatok pontosságától és megbízhatóságától. A hibás vagy késedelmes adatok félrevezethetik a közlekedőket, ami baleseti kockázatokat okozhat.

Kommunikációs infrastruktúra fejlesztése

A valós idejű adatok gyors és hatékony továbbításához szükséges kommunikációs infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen. Az új technológiák, mint például az 5G és a V2X kommunikáció, várhatóan jelentős javulást hoznak az adatok továbbításának sebességében és megbízhatóságában. Ehhez elengedhetetlen az utak mentén az adatátviteli optikai közmű létrehozása.

Adatvédelem és biztonság

Az úthálózati információs rendszerek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek a közlekedőkről, amely adatvédelmi és adatbiztonsági kihívásokat vethet fel. Fontos, hogy ezek az adatok kriptográfiailag védettek legyenek kiber- és kvantum reziliens módon, és megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak, mint például az EU GDPR.

4. Szabványok és előírások

ISO 20524-1:2020 Intelligent transport systems — Geographic Data Files– Térképi adatbázisok az ITS számára

Ez a szabvány szabályozza a digitális térképi adatbázisok alkalmazását az intelligens közlekedési rendszerekben, beleértve az úthálózati információs rendszereket. A szabvány biztosítja, hogy a térképi adatok pontosak és naprakészek legyenek.

ETSI TS 102 894 – Intelligent Transport Systems (ITS), ITS információs szolgáltatások

Az az ETSI szabványcsalád az intelligens közlekedési rendszerek információs szolgáltatásaira vonatkozik, beleértve az úthálózati információs rendszerek által gyűjtött adatok megosztásának és kezelésének szabályait.

UNECE R121 – Közlekedési jelzőberendezések

Az UNECE R121 szabvány szabályozza a közlekedési jelzőberendezések alkalmazását és működését, amelyek az úthálózati információs rendszerek szerves részét képezik.

5. Megjegyzések

Az úthálózati információs rendszerek olyan komplex technológiai megoldások, amelyek célja, hogy javítsák a közlekedés biztonságát, hatékonyságát, fenntarthatóságát és komfortját. Ezek a rendszerek valós idejű adatokat biztosítanak az úthálózat állapotáról, lehetővé téve a forgalom dinamikus irányítását és az úthasználók gyors tájékoztatását. Az úthálózati információs rendszerek kulcsszerepet játszanak az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlődésében, és a jövőben az autonóm járművek és az új kommunikációs technológiák integrációjával tovább fejlődhetnek.

6. Kulcsszavak: ITS, mobilitási adattér, Intelligens út, autonóm járművek, GPS/GNNS, V2X, 5G, VMS, VJT, okos kamerák, radarok, lidarok, indukciós hurkok

Az utazási élmény javítását szolgáló szolgáltatások 1.0

2024-12-06T10:38:34Z

1. Fogalom magyarul: az utazási élmény javítását szolgáló szolgáltatások

2. Fogalom angolul: services to improve the travel experience

3. Meghatározás:

Az utazási élmény javítását szolgáló szolgáltatások azokat az intézkedéseket, fejlesztéseket és technológiai megoldásokat foglalják magukban, amelyek célja az utazók kényelmének, biztonságának és általános élményének növelése a közlekedési eszközök és infrastruktúrák használata során. Ezek a szolgáltatások nemcsak a közvetlen közlekedési infrastruktúrát érintik, hanem az utazás minden aspektusát, ideértve a jegyvásárlást, az információszolgáltatást, az utazás alatti kényelmi funkciókat, valamint az érkezési és átszállási pontokon nyújtott támogatást is.

Példák az utazási élményt javító szolgáltatásokra:

1. Kényelem és kényelmi szolgáltatások

Csendes fülkék biztosítása: Azoknak az utasoknak, akik nyugodt környezetben szeretnének utazni, csendes fülkéket vagy vagonokat biztosítanak, ahol nem megengedett a mobiltelefon használata vagy a hangos beszélgetés.
Családi fülkék: Speciális fülkék a családosok számára, ahol gyermekekkel is kényelmesen utazhatnak, biztosítva a több helyet, valamint a gyermekbarát környezetet.
Wi-Fi és szórakoztatási lehetőségek: Ingyenes Wi-Fi hozzáférés, streaming szolgáltatások, multimédiás tartalmak biztosítása az utasok számára, hogy szórakoztatóbbá tegyék az utazást.
Elektromos töltési lehetőségek: elektromos hálózati csatlakozó, USB töltő csatlakozó.
Mobil távmunkahely: üzleti utazásoknál a jobb időkihasználás érdekében az üzleti utasoknak kényelmes irodai minőségű asztal, ülések, világítás és hálózati lefedettség.
Ergonómikus ülések és extra lábtér: Az utasok kényelmének növelése érdekében kényelmesebb, állítható üléseket és több lábteret biztosítanak, különösen hosszabb távú utazások esetén.

2. Személyre szabott szolgáltatások

Ülőhely-foglalási lehetőség: Lehetővé teszi, hogy az utasok előre kiválasszák a kívánt ülőhelyüket, például ablak vagy folyosó melletti asztal vagy egyéb különleges kényelemhez igazodó helyet választanak.
Rugalmas jegyfoglalás: Az utasok számára biztosított rugalmasság, hogy könnyedén módosíthassák vagy lemondhassák jegyfoglalásaikat, minimalizálva az utazási stresszt.

3. Valós idejű információk és navigáció

Valós idejű utasinformáció: Az utazók folyamatosan értesülhetnek a forgalmi helyzetről, az indulási és érkezési időkről, az átszállási lehetőségekről és a várható késésekről. Ez jelentősen csökkenti az utazással járó stresszt.
Interaktív térképek és navigáció: Az okostelefonos alkalmazások és kijelzők interaktív térképeket biztosítanak, amelyek megkönnyítik a tájékozódást az állomásokon és az átszállások során.

4. Biztonság és hozzáférhetőség

Biztonsági intézkedések és információk: A megnövelt biztonság érdekében többféle kamerarendszer, vészjelzők, valamint személyzet által nyújtott biztonsági felügyelet segíti az utasok nyugodt utazását.
Akadálymentesített hozzáférés: Azok számára, akik mozgáskorlátozottak vagy speciális igényekkel rendelkeznek, akadálymentesített belépők, liftek és speciális ülések biztosítása történik.

5. Multimodális közlekedési integráció

Közlekedési módok közötti egyszerű váltás: Olyan szolgáltatások, amelyek megkönnyítik az utasok számára a különböző közlekedési módok közötti átállást, például vonatról buszra vagy mikromobilitásra történő átszállást.

Egyetlen jegy több közlekedési módra: Multimodális jegyek, amelyek lehetővé teszik, hogy az utasok egyetlen jeggyel használhassák a különböző közlekedési eszközöket (pl. vonat, metró, busz).
Mobiljegy-alkalmazások: Mobilalkalmazások, amelyek lehetővé teszik a jegyek vásárlását és kezelését, valamint a valós idejű frissítések elérését.

6. Fenntarthatóság és környezeti tudatosság

Zöld megoldások: Energiahatékony járművek és infrastruktúra, amelyek csökkentik a környezeti terhelést, például elektromos vagy hibrid járművek használata.
Környezetbarát információk: Az utasok számára környezeti információkat biztosítanak, például arról, hogy az adott közlekedési mód választása mennyi CO2-kibocsátást takarít meg.

Utazási élményeket javító innovációk: Például zajszűrős fülhallgatók, a járművek belső klímájának szabályozása, valamint kényelmi szolgáltatások, mint az automatikusan állítható ülések vagy a belső világítás egyéni beállítása.

4. Hivatkozások:

Az utazási élmény javítását szolgáló szolgáltatásokhoz kapcsolódó szabványok több különböző területet érintenek, beleértve az utasok kényelmét, biztonságát, az információszolgáltatást, a hozzáférhetőséget és a közlekedési rendszerek interoperabilitását. Ezek a szabványok biztosítják, hogy a közlekedési rendszerek és szolgáltatások megfeleljenek a minőségi elvárásoknak, és az utasok igényeit figyelembe véve alakítsák ki a szolgáltatásokat.

ISO 9001 – Minőségirányítási rendszer

Utazási élmény szempontjai: Kényelmi szolgáltatások, ügyfélkezelés, problémamegoldás, valamint a folyamatos fejlesztés a szolgáltatásminőség javítása érdekében.

2. ISO 14001 – Környezetirányítási rendszerek

Utazási élmény szempontjai: Fenntarthatósági intézkedések a közlekedési rendszerekben, zöld megoldások, például energiatakarékos járművek használata és környezetbarát infrastruktúra.

3. ISO 45001 – Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

Utazási élmény szempontjai: Biztonságos infrastruktúra és járművek, valamint az utasok biztonságának növelése a közlekedési eszközök használata során.

4. ISO 27001 – Információbiztonság-kezelési rendszerek

Utazási élmény szempontjai: Az utasok adatainak védelme a jegyfoglalási rendszerekben, az alkalmazásokban és a valós idejű információs rendszerekben.

5. EN 13816 – Közösségi közlekedési szolgáltatások minőségi előírásai

Utazási élmény szempontjai: Az utasok számára nyújtott kényelmi szolgáltatások, a közlekedési eszközök pontossága, tisztasága, valamint a hozzáférhetőség biztosítása.

6. ISO 24014-1 – Nyílt jegykezelő rendszerek (Interoperable Fare Management System, IFMS)

Utazási élmény szempontjai: Egyszerűsített jegyfoglalás, jegykezelés és utazástervezés több közlekedési eszköz esetén, például vonat, metró, busz vagy hajó.

7. ISO 7001 – Grafikus szimbólumok és piktogramok a nyilvános információs rendszerekben

Utazási élmény szempontjai: Könnyen érthető és nemzetközileg elismert piktogramok használata az állomásokon, járműveken és más közlekedési csomópontokon.

8. ISO 13407 – Emberközpontú tervezés

Utazási élmény szempontjai: Ergonomikus ülések, kényelmes utastér, valamint az utasok élményét javító kialakítások.

9. EN 301 549 – Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) akadálymentessége

Utazási élmény szempontjai: Akadálymentes digitális szolgáltatások biztosítása, hogy a mozgáskorlátozott utasok is könnyedén hozzáférjenek a jegyfoglaláshoz, valós idejű információkhoz és egyéb szolgáltatásokhoz.

10. ISO 50001 – Energiairányítási rendszerek

Utazási élmény szempontjai: Energiahatékony közlekedési eszközök és rendszerek, amelyek csökkentik a környezeti terhelést és javítják a fenntarthatóságot.

11. ISO 22301 – Üzletmenet-folytonossági irányítási rendszerek

Utazási élmény szempontjai: Biztonságos és megbízható szolgáltatások, amelyek minimalizálják a megszakításokat és gyorsan helyreállítják a működést vészhelyzetekben.

5. Megjegyzések:

Az utazási élmény javítását szolgáló szolgáltatások célja az utazás kényelmesebbé, zökkenőmentesebbé és élvezetesebbé tétele. Ezek a szolgáltatások magukban foglalják a technológiai újításokat, a kényelmi funkciókat, a biztonságot és a fenntarthatóságot, mindezek hozzájárulnak az utazók elégedettségének növeléséhez, és a modern közlekedési rendszerek versenyképességének fokozásához.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, mikromobilitás, interoperabilitás, mobil alkalmazás, WiFi, USB, IFMS Multimodalitás

RTP 1.0

2024-12-06T10:31:34Z

1. Fogalom magyarul: RTP

2. Fogalom angolul: Real-time Transport Protocol (RTP)

3. Meghatározás:

A Real-time Transport Protocol (RTP) egy hálózati protokoll hang és mozgókép továbbítására IP-hálózatokon keresztül. Az RTP-t olyan kommunikációs és szórakoztató rendszerekben használják, amelyek médiafolyamokat továbbítanak, mint például a telefonálás, a videókonferencia-alkalmazások, beleértve a WebRTC-t, a televíziós szolgáltatások és a webalapú push-to-talk szolgáltatások.

Az RTP-t az Internet Engineering Task Force (IETF) Audio-Video Transport Working Groupja fejlesztette ki, és először 1996-ban adták ki RFC 1889 néven, amelyet 2003-ban az RFC 3550 váltott fel.

Az RTP-t az RTP Control Protocol-lal (RTCP) együtt használják, amelyet szintén az RFC 3550-ben specifikáltak. Míg az RTP hordozza a médiafolyamokat (például hangot és videót), az RTCP-t az átviteli statisztikák és a szolgáltatás minőségének (QoS) figyelésére használják, és segíti az esetleges több adatfolyam közötti szinkronizációt. Az RTP a Voice over IP egyik technikai alapja, és ebben az összefüggésben gyakran használják olyan jelzőprotokollokkal együtt, mint például a Session Initiation Protocol (SIP), amely kapcsolatokat hoz létre a hálózaton keresztül.

Az RTP-t a streaming média végpontok közötti, valós idejű átvitelére tervezték. A protokoll lehetőséget biztosít a jitter kompenzálására, valamint a csomagvesztés és a nem megfelelő kézbesítés észlelésére. Nyilván ezek a hálózati hibák előfordulhatnak, viszont az alkalmazott szállítási protokoll, vagyis az UDP nem tudja kezelni ezeket. Az RTP lehetővé teszi az adatátvitelt több célállomásra IP multicaston keresztül.

Az RTP adatátviteli protokollként alkalmas valós idejű adatok továbbítására. A protokoll által biztosított információk közé tartoznak az időbélyegek (szinkronizáláshoz), a sorszámok (a csomagvesztés és az újrarendelés észleléséhez) és a payload formátum, amely jelzi az adatok kódolási formátumát.

Az RTP-munkameneteket általában a kommunikálni kívánó partnerek között egy jelzési protokoll, például a H.323, a Session Initiation Protocol (SIP), az RTSP vagy a Jingle (XMPP) használatával kezdeményezik. Ezek a protokollok használhatják a Session Description Protocol-t a munkamenetek paramétereinek megadásához.

Minden multimédiás adatfolyamhoz létrejön egy RTP-munkamenet. Az audio- és videofolyamok külön RTP-munkameneteket használhatnak, lehetővé téve a vevő számára, hogy szelektíven fogadja egy adott adatfolyam összetevőit (például többnyelvű szinkron esetén).

Az RTP és RTCP tervezése független a szállítási protokolltól. Az alkalmazások általában UDP-t használnak az ún. „well known ports” fölötti tartományba eső portszámokkal (1024–65535). A Stream Control Transmission Protocol (SCTP) és a Datagram Congestion Control Protocol (DCCP) akkor használható, ha megbízható szállítási protokollra van szükség. Az RTP specifikáció páros portszámokat ajánl az RTP-hez és a következő páratlan portszám használatát a kapcsolódó RTCP-munkamenethez, míg a protokollokat multiplexelő alkalmazásokban egyetlen port használható RTP-hez és RTCP-hez.

4. Hivatkozások:

IETF RFC 1889: RTP: A Transport Protocol for Real-Time Applications, January 1996, https://datatracker.ietf.org/doc/html/rfc1889
IETF RFC 3550: RTP: A Transport Protocol for Real-Time Applications, July 2003, https://datatracker.ietf.org/doc/html/rfc3552

5. Megjegyzések:

6. Kulcsszavak:

Médiaátvitel, streaming szolgáltatás, UDP, valósidejűség, protokoll

Okosút megoldások 1.0

2024-12-06T10:30:40Z

1. Fogalom magyarul: okosút megoldások

2. Fogalom angolul: smart road solutions

3. Meghatározás:

Az okosút megoldások olyan intelligens közlekedési infrastruktúrákat és technológiákat jelentenek, amelyek célja a közlekedés biztonságának, hatékonyságának, fenntarthatóságának és kényelmének növelése. Az okosutak olyan kiberfizikai rendszerek, amelyek különféle digitális és fizikai rendszereket integrálnak a közlekedési hálózatba, mint például az IoT érzékelők, a kommunikációs technológiák (5G, C-V2X, DSRC), a valós idejű adatok gyűjtése és elemzése, valamint a mesterséges intelligencia (MI) használata. Az okosút megoldások alapvető célja, hogy intelligens közlekedési rendszert (ITS) hozzanak létre, amely alkalmazkodik a közlekedési helyzetekhez, optimalizálja az útvonalakat, és növeli a közlekedési biztonságot és hatékonyságot.

Az okosutak alapját adják az intelligens érzékelők, adatgyűjtés, kommunikációs technológiák (V2X - Vehicle-to-Everything), intelligens forgalomirányítás, adaptív világítás, elektromos járműtöltő infrastruktúra és vezeték nélküli töltés.

Az okosutak létrehozásának fő hajtóereje az önvezető járművek támogatása, mert az okosutak fontos szerepet játszanak az önvezető járművek (autonóm járművek) biztonságos közlekedésének támogatásában. Az okosinfrastruktúra lehetővé teszi, hogy az önvezető járművek valós időben kommunikáljanak az úttal, a többi járművel és az út menti infrastruktúrával, hogy megbízhatóan navigáljanak és reagáljanak a közlekedési helyzetekre.

Az okosút megoldások gyakran integrálják a környezetvédelmi érzékelőket, amelyek figyelik a levegőminőséget, a károsanyag-kibocsátást és az időjárási körülményeket. Ezek az információk segíthetnek a környezetbarát közlekedési megoldások kialakításában, például a forgalom átterelésében a kevésbé szennyezett útvonalakra, vagy az energiahatékony közvilágítás beállításában.

Az okosutakhoz kapcsolódó rendszerek segítenek a hagyományos járművezetőknek valós idejű információkhoz jutni a forgalomról, a balesetekről, az útlezárásokról és az időjárási körülményekről. Az ilyen információk alapján a járművezetők optimalizálhatják az útvonalukat, elkerülhetik a torlódásokat és növelhetik a közlekedés hatékonyságát.

Az okosutak biztonsági funkciókkal is rendelkezhetnek, mint például ütközést elkerülő rendszerek, automatikus vészjelző rendszerek, amelyek gyorsan figyelmeztetik a többi járművezetőt és a hatóságokat a veszélyhelyzetekre. Az ilyen rendszerek csökkenthetik a balesetek számát és növelhetik a közlekedési hálózatok biztonságát.

Az okosutak létrehozása jelentős előnyöket jelent a közlekedésbiztonság növelésébe. Segítenek a balesetek elkerülésében az intelligens figyelmeztető rendszerek és a valós idejű információk révén, amelyek gyors reakciókat és döntéseket tesznek lehetővé a járművezetők és akár az önvezető járművek számára is.

Az intelligens forgalomirányítási rendszerek képesek optimalizálni a forgalomáramlást, csökkentve a torlódásokat és az utazási időt és környezetbarát megoldásokkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást, például az elektromos járműtöltés és az adaptív közvilágítás révén.

Okosautópályákról is beszélhetünk, ahol az aszfaltba épített szenzorok, a közlekedési jelzőtáblák és a kommunikációs rendszerek összekapcsolódnak, hogy tájékoztassák a járművezetőket a legjobb útvonalakról, az időjárási viszonyokról vagy a balesetekről. Olyan rendszereket is ki lehet alakítani, amelyek az aktuális forgalmi viszonyok, időjárás vagy baleseti helyzetek alapján dinamikusan és preventíven módosítják a sebességhatárokat a biztonság és a forgalom optimalizálása érdekében.

4. Hivatkozások:

Az okosút megoldásokhoz kapcsolódó infrastruktúra (ITS rendszerek, V2X kommunikáció, szenzorhálózatok stb.) szintén a kritikus infrastruktúrák közé sorolható, mivel alapvető szerepet játszik a közúti közlekedés hatékonyságában, biztonságában és fenntarthatóságában. Az ilyen rendszerek kiberbiztonsága kiemelten fontos, mivel a hálózatok elleni támadások kihatással lehetnek a közlekedés biztonságára, a forgalomirányításra, valamint az adatvédelemre is.

A NIS2 irányelv (Network and Information Systems Directive 2) és az okosút megoldások összekapcsolása elsősorban a kiberbiztonság, az adatvédelem, és a kritikus infrastruktúra védelmének biztosítása szempontjából releváns. Az okosút megoldások számos hálózati elemet, IoT szenzort, járművet és infrastruktúrát integrálnak, amelyek kiberbiztonsági fenyegetéseknek vannak kitéve. A NIS2 irányelv célja, hogy az ilyen rendszerek kibervédelmi szintjét növelje, így biztosítva a következőket:

Hálózati infrastruktúra védelme: Az okosutak tele vannak V2X kommunikációs rendszerekkel, intelligens szenzorokkal és forgalomirányító eszközökkel, amelyek valós időben kommunikálnak egymással. A NIS2 irányelv kötelezővé teszi, hogy ezek a rendszerek megfelelően védve legyenek a kibertámadásokkal szemben, például titkosítás, biztonságos protokollok és rendszeres kockázatelemzés révén.
Kiberbiztonsági események kezelése: A NIS2 egyik kulcsfontosságú eleme, hogy az érintett infrastruktúrák szolgáltatóinak gyorsan és hatékonyan kell tudniuk reagálni a kiberbiztonsági eseményekre. Az okosutak esetében ez magában foglalhatja a támadások, adatlopások vagy forgalmi rendszerek meghibásodásának azonnali észlelését és kezelését és a lehetőséghez mérten, a preventív megelőzést. Az ITS rendszerek működésében bekövetkező bármilyen hiba hatalmas közlekedési káoszt, tragikus baleseteket és biztonsági kockázatot jelenthet.
Szabályozási megfelelés: Az okosút rendszerek szolgáltatói kötelesek megfelelni a NIS2 irányelv által előírt kiberbiztonsági követelményeknek, beleértve az események bejelentését, a biztonsági auditok elvégzését, és a kockázatkezelési stratégiák kidolgozását.
ISO 39001 - Közúti közlekedésbiztonsági irányítási rendszerekkel kapcsolatos követelményeket fogalmazza meg. Az okosút megoldások során különösen fontos a közlekedésbiztonság, ezért ez a szabvány iránymutatásokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehet a közlekedésbiztonsági szempontokat integrálni az intelligens közlekedési infrastruktúrákba.

Az okosút megoldások során kiemelt szerepet kap az adatbiztonság, mivel az ITS rendszerek és a V2X kommunikáció során nagy mennyiségű adat áramlik a különböző rendszerek között. Az adatvédelmi szabványok és irányelvek biztosítják, hogy az okosút infrastruktúra védve legyen a kibertámadásoktól és adatlopásoktól.

ETSI TS 102 940 (ITS security framework): Ez a szabvány meghatározza az ITS rendszerek biztonsági kereteit, beleértve az adatvédelem, a hozzáférés-kezelés, valamint a biztonsági fenyegetések elleni védelmet. Az okosút rendszerekben az érzékelők, a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációnak biztonságosnak kell lennie, különösen a valós idejű adatok kezelésénél.
ISO/IEC 27001 (Információbiztonság-kezelési rendszerek): Az információbiztonsági szabványok, mint például az ISO 27001, alapvetőek az ITS rendszerek adatainak kezelésében, különösen a járművek és az infrastruktúra közötti adatforgalom védelme érdekében fontos szabványcsalád.

ISO 14813 (Intelligent Transport Systems - ITS architecture) szabvány meghatározza az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) architektúráját és az ITS alkalmazások integrálását, figyelembe véve a közlekedési hálózatok működéséhez szükséges funkciókat, rendszereket és technológiákat.

ISO 21217 (ITS-station architecture) az ITS-állomások (pl. járművek, infrastruktúra) közötti kommunikáció architektúráját szabályozza. Ez lehetővé teszi az autók és az infrastruktúra (például közlekedési lámpák, szenzorok) közötti valós idejű információcserét.

ISO 15628 (ITS communication standards) az ITS kommunikációs protokollok kialakítását írja elő, és lefedi a járművek, az infrastruktúra és a közlekedési központok közötti adatcserét. Ez különösen fontos az okosút megoldásokban, mivel az eszközök közötti kommunikáció az ITS alapja.

A 3GPP aktív szerepet játszik az okosutak és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésében, különösen az 5G V2X kommunikáció szabványosításával. Az 5G NR-V2X, az URLLC, a hálózat szeletelés, valamint az önvezető járművek és kooperatív vezetés támogatása kulcsszerepet játszanak az okosutak hatékony működésében. A 3GPP által kidolgozott szabványok biztosítják a gyors, biztonságos és megbízható kommunikációt a járművek és az infrastruktúra között, amely alapvető fontosságú az okosutak és a modern közlekedési rendszerek fejlődése szempontjából.

Az okosutak és az 5G hálózatok kapcsolata szorosan összefügg a V2X (Vehicle-to-Everything) technológiával, amely lehetővé teszi a járművek és az infrastruktúra közötti adatcserét.

IEEE 802.11p (Dedicated Short Range Communication - DSRC) szabvány a DSRC alapú kommunikációt írja le, amely a korábbi generációkban használt rövid hatótávolságú jármű-infrastruktúra kommunikációra szolgált, az 5G V2X (C-V2X) technológia fejlődése egyre inkább ezt váltja fel. Az 5G-alapú C-V2X (Cellular Vehicle-to-Everything) technológia gyorsabb és megbízhatóbb kommunikációt biztosít, különösen nagyobb távolságokon, ami különösen fontos az okosút infrastruktúrák esetében.

C-V2X (Cellular Vehicle-to-Everything) technológia az 5G hálózatokon keresztül biztosítja a járművek közötti, valamint a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációt. Ez a technológia biztosítja, hogy a járművek, közlekedési lámpák, szenzorok és egyéb okosút eszközök valós időben kommunikáljanak egymással, lehetővé téve a gyorsabb döntéshozatalt és a balesetek elkerülését.

ETSI EN 302 637-2 (V2V - Vehicle-to-Vehicle Communication) lefedi a járművek közötti kommunikációt, lehetővé téve az ütközés elkerülésére szolgáló figyelmeztetések, vészhelyzeti információk és más járművezetési adatok továbbítását a járművek között. Az okosút megoldások alapvetően ezt a technológiát használják az önvezető autók és az intelligens közlekedési rendszerek kommunikációjához.

ETSI EN 302 895 (V2I - Vehicle-to-Infrastructure Communication) szabvány a járművek és az infrastruktúra (pl. közlekedési lámpák, út menti szenzorok) közötti kommunikációt szabályozza, amely lehetővé teszi a valós idejű adatok megosztását az infrastruktúra és a járművek között. Ez kulcsfontosságú az adaptív forgalomirányításban és a dinamikus sebességszabályozásban.

IEEE 802.11p (Dedicated Short Range Communications, DSRC) a rövid hatótávolságú kommunikációra (DSRC) vonatkozik, amelyet az autók és az infrastruktúra közötti gyors adatátvitelre használnak. Az IEEE 802.11p szabvány biztosítja, hogy a járművek és az úthálózat gyorsan és hatékonyan cserélhessenek adatokat, például baleseti figyelmeztetéseket vagy útviszonyokra vonatkozó

A DATEX II egy európai szabvány, amelyet az úthálózatok forgalmi és közlekedési adatainak cseréjére használnak. Ez a szabvány biztosítja, hogy az intelligens közlekedési rendszerek képesek legyenek valós idejű információkat megosztani a közúti közlekedésről, a torlódásokról, a balesetekről és egyéb közlekedési adatokról. https://datex2.eu/

CEN/TS 16157 (DATEX II standard) szabvány célja, hogy egységes adatcserét biztosítson az úthálózatokon működő különböző rendszerek között. Ez különösen fontos az okosút megoldásokban, ahol a forgalmi adatok valós idejű kezelése kulcsfontosságú a forgalomirányítás optimalizálása érdekében.

Az okosút megoldásokban egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát (MI) és gépi tanulási algoritmusokat a forgalmi viszonyok, a közlekedési lámpák üzemidejének optimalizálására és az autonóm járművek irányítására. A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos szabványosítás még fejlődő terület, de több fontos szabvány is iránymutatást ad az okosút infrastruktúrák és a járművek működésének szabályozására.

ISO/IEC JTC 1/SC 42 (Artificial Intelligence) az ISO és az IEC közös szabványai a mesterséges intelligencia alkalmazásainak biztonságát és etikáját szabályozzák, beleértve az önvezető járművek működését és az intelligens forgalomirányítási rendszerek automatizálását.

Az okosutak fontos elemei az elektromos járművek és a hozzájuk kapcsolódó töltőinfrastruktúra. A szabványosítás biztosítja, hogy az elektromos járművek töltése gyorsan, biztonságosan és interoperábilis módon történhessen.

IEC 61851 (Electric Vehicle Conductive Charging System) szabvány az elektromos járművek vezetékes töltési rendszereire vonatkozó követelményeket határozza meg, amelyek kulcsfontosságúak az okosút infrastruktúra integrálásában.

ISO 15118 (Vehicle-to-Grid Communication Interface) az ISO 15118 szabvány biztosítja, hogy az elektromos járművek és az okosút infrastruktúrában található töltőállomások közötti kommunikáció interoperábilis legyen, lehetővé téve a dinamikus töltést és az intelligens energiafelhasználást.

5. Megjegyzések:

Az okosút megoldások a modern közlekedési infrastruktúra fejlesztésének kulcsfontosságú elemei. Ezek az innovációk a forgalom optimalizálásával, a biztonság növelésével, a környezeti hatások csökkentésével és az utazás kényelmesebbé tételével hozzájárulnak a jövő fenntartható közlekedési hálózatának kialakításához. Az okosút technológiák integrációja a mobilitási adattérbe és az ITS közlekedési rendszerekbe új lehetőségeket nyit meg a közlekedési hálózatok kezelése és a közlekedésbiztonság terén.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, interoperabilitás, okosút, V2X, DATEX II, DSRC, 5G, C-V2X, 5G NR-V2X, URLLC, NIS2

Multimodális digitális mobilitási szolgáltatások (MDMS) 1.0

2024-12-06T10:28:45Z

1. Fogalom magyarul: Multimodális digitális mobilitási szolgáltatások (MDMS)

2. Fogalom angolul: Multimodal Digital Mobility Services (MDMS)

3. Meghatározás:

Az Európai Bizottság Multimodális Digitális Mobilitási Szolgáltatások (MDMS) kezdeményezésének célja, hogy egyszerűsítse a multimodális közlekedéshez való hozzáférést és annak használatát.

A Multimodális digitális mobilitási szolgáltatások (MDMS) egy olyan új és innovatív koncepció, amely a különböző közlekedési módok digitális integrálását célozza meg, hogy zökkenőmentes, hatékony és környezetbarát mobilitási megoldásokat kínáljon a felhasználók számára. Az MDMS alapja az a törekvés, hogy a közlekedési infrastruktúra különböző elemei – mint például a közösségiközlekedés, autómegosztás, kerékpármegosztás, gyalogos közlekedés és egyéb közlekedési lehetőségek – egységes platformon keresztül legyenek elérhetők, integrálva és könnyen hozzáférhetőek digitális szolgáltatások révén.

Különböző közlekedési módok összekapcsolása digitális platformok használatán jön létre, többnyire mobilalkalmazások vagy webes platformok formájában érhetők el, amelyek megkönnyítik a közlekedés tervezését és szervezését. A felhasználók egyetlen alkalmazáson belül hozzáférhetnek a közlekedési eszközök menetrendjeihez, útvonalakhoz, jegyvásárlási lehetőségekhez, valamint valós idejű forgalmi és közlekedési információkhoz.

Ezek a rendszerek képesek egy utazás összes szakaszának megtervezésére, beleértve a különböző közlekedési eszközökkel történő kombinált utazásokat is, mint például a gyaloglás, kerékpározás, tömegközlekedés és autómegosztás.

Az MDMS platformok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egy utazáson belül több közlekedési eszközt kombináljanak, és egyetlen felületen vásároljanak jegyeket, foglalásokat. Például egy felhasználó egyetlen alkalmazáson keresztül megtervezheti és kifizetheti a vonatútját, majd közvetlenül átválthat egy autómegosztó vagy kerékpármegosztó szolgáltatásra az utazás folytatásához.

A cél az, hogy a felhasználók számára kényelmes legyen a közlekedés menedzselése, és egyszerűen hozzáférjenek minden szükséges információhoz és eszközhöz anélkül, hogy külön-külön kellene használniuk az egyes szolgáltatók alkalmazásait.

Az MDMS rendszerek valós idejű adatokat biztosítanak a közlekedési eszközök állapotáról, beleértve a késéseket, útlezárásokat, forgalmi torlódásokat, valamint a szabad parkolóhelyek elérhetőségét. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rugalmasan és gyorsan reagáljanak a közlekedési helyzetek változásaira.

A valós idejű információk alapvető fontosságúak a multimodális közlekedésben, mivel segítenek a felhasználóknak optimalizálni az utazásukat, elkerülve a késéseket és torlódásokat.

Az MDMS célja, hogy elősegítse a fenntarthatóbb közlekedést azáltal, hogy támogatja a közösségiközlekedés, kerékpározás, gyaloglás és más környezetbarát közlekedési formák szélesebb körű használatát. Azáltal, hogy az autómegosztó és a közösségiközlekedési szolgáltatásokat kombinálja, csökkenthető az egyéni gépjárműhasználat és a károsanyag-kibocsátás.

Az MDMS rendszerek ösztönzik a „mobilitás, mint szolgáltatás" (Mobility as a Service, MaaS) megközelítést, ahol a felhasználók hozzáférhetnek a közlekedési eszközökhöz anélkül, hogy saját járművel rendelkeznének, így hozzájárulva a fenntarthatóbb városi mobilitáshoz.

Az MDMS javítja az utazási élményt, hiszen a felhasználók számára egyszerűbbé teszi a különböző közlekedési módok kombinálását, és segít nekik minimalizálni az utazással töltött időt és az utazással járó nehézségeket. Egy központi alkalmazás segítségével könnyen tervezhető és kezelhető az egész utazás.

Az ilyen rendszerek különösen városi környezetben hasznosak, ahol a közlekedési lehetőségek széles választéka áll rendelkezésre, és a multimodális utazások (pl. vonat + kerékpár + közösségiközlekedés) gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek.

Az MDMS rendszerek fő elemei:

mobilitási alkalmazások és platformok használata,
a közlekedési szolgáltatók integrációja,
valós idejű forgalmi és közlekedési információk elérhetősége,
a jegyrendszerek és fizetési megoldások integrálása,
az igénybe vett szolgáltatás értékelése.

4. Hivatkozások:

https://en.wikipedia.org/wiki/Multimodal_transport

Multimodal Digital Mobility Services (MDMS) https://www.move-eu.eu/our-positions/multimodal-digital-mobility-services-mdms

Mobility Integration CEN/TC 278/WG 17

5. Megjegyzések:

Az MDMS rendszerek egyszerűsítik a különböző közlekedési lehetőségek használatát, mivel egyetlen platformon keresztül hozzáférést biztosítanak az összes szükséges szolgáltatáshoz.

A Multimodális digitális mobilitási szolgáltatások (MDMS) a jövő közlekedési infrastruktúráját képviselik, mivel egy közös digitális platformon keresztül integrálják a különböző közlekedési eszközöket. Az MDMS célja, hogy zökkenőmentes, fenntartható és kényelmes utazási lehetőségeket biztosítson a felhasználók számára, miközben támogatja a közlekedési rendszerek hatékonyabb működését és a környezetbarát közlekedési megoldások terjedését. A közlekedési ágazat széttagoltságának leküzdése érdekében az MDMS-kezdeményezést nyílt adatszabványokra kell építeni, olyan API-kkal, amelyek lehetővé teszik a különböző közlekedési módok számára az adatok megosztását. Az üzemeltetőket ösztönözni kell közös műszaki szabványok és protokollok elfogadására, hogy a különböző digitális szolgáltatások zökkenőmentesen működhessenek együtt.

6. Kulcsszavak: ITS, mobilitási adattér, MDMS, MaaS

Mobilitási adattér 1.0

2024-12-06T10:27:36Z

1. Fogalom magyarul: mobilitási adattér

2. Fogalom angolul: mobility data space

3. Meghatározás:

A mobilitási adattér (mobility data space) egy olyan digitális platform vagy infrastruktúra, amely lehetővé teszi a különböző forrásokból származó mobilitási adatok biztonságos és szabványosított megosztását, tárolását és felhasználását. Az adattér egy olyan központi térként működik, ahol az adatok összegyűlnek, és különböző szereplők megfelelő jogosultsággal hozzáférhetnek az adatokhoz, hogy optimalizálják a közlekedést, elősegítsék a fenntartható mobilitási megoldásokat és javítsák a közlekedési rendszerek hatékonyságát.

A mobilitási adattér többféle adatforrást fog össze, például ITS hálózatokból, járművekből, intelligens városi rendszerekből, közlekedési szolgáltatóktól és érzékelőkből származó adatok. Az adatok magukban foglalhatják a forgalmi adatokat, közlekedési módok használatára vonatkozó adatokat, környezeti adatokat, járműinformációkat és utazási szokásokat.

A mobilitási adattér szabványosított adatmodelleket és adatstruktúrákat alkalmaz, hogy különböző forrásokból származó adatok összehangolhatók és megoszthatók legyenek. Ez segíti az interoperabilitást különböző rendszerek és szolgáltatók között.

A mobilitási adattérnek szigorú adatbiztonsági és adatvédelmi irányelveket kell követnie és megvalósítania, hogy biztosítsa a résztvevő adatszolgáltatók és felhasználók adatainak biztonságát és azok bizalmas kezelését, megteremtse a mobilitási adattérrel szemben elvárt bizalmi szint teljesülését és kiberrezilienciát. Az adatok anonim módon, közadat formájában is elérhetőek lehetnek a felhasználók számára. A saját nevesített adatokhoz való hozzáférést szigorú kvantum kriptográfiai védelemmel kell ellátni. Az ITS ökoszisztéma adja így a mobilitási adattér alapját a nevesített mobilitási adatokkal és az anonimizált közadatokkal együtt.

A mobilitási adattér lehetőséget ad megfelelő jogosultsággal az adatokhoz való hozzáférésére és elemzésére, amelyet különböző közlekedési szolgáltatók, navigációs rendszerek, kutatóintézetek vagy városi közlekedésszervezők használhatnak a mobilitás fejlesztésére, forgalom optimalizálására, valamint új szolgáltatások fejlesztésére. A nevesített adatokhoz való hozzáférést csak az adat tulajdonosa engedélyezheti, illetve abban az esetben lehet megismerni azt a nyomozó szerveknek, amennyiben balesetben bizonyítékként kell felhasználni. Ennek a kritériumnak tesznek eleget az eseményrögzítő készülékek - fekete dobozok – adatának megismerése az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendelet előírás szerint a 2024. július 7-étől forgalomba helyezett járművek esetén.

A valós idejű forgalmi adatok felhasználásával a városok hatékonyabban szabályozhatják a közlekedési lámpákat és forgalomirányító rendszereket, csökkentve a torlódásokat és javítva a forgalom áramlását.

A mobilitási adattér lehetővé teszi a multimodális mobilitási szolgáltatások (MaaS) kialakítását különböző közlekedési módok esetén (pl. közösségi közlekedés, autómegosztás, kerékpármegosztás, mikró mobilitás) és integrálását és közös kezelését egy platformon keresztül, segítve a zökkenőmentes utazást.

A mobilitási adattér segíthet a fenntartható közlekedési módok népszerűsítésében, hiszen az összegyűjtött adatok alapján könnyebben lehet optimalizálni a városi közlekedést, csökkentve a károsanyag-kibocsátást.

4. Hivatkozások:

A Bizottság közleménye: „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia”, COM(2020) 789.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete az európai adatkormányzásról.

Az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendelet előírás szerint 2024. július 7-étől meg kell tagadni azoknak az autóknak a forgalomba helyezését, amelyek nem rendelkeznek az alábbi fejlett járműrendszerekkel:

• intelligens sebességszabályozó;

• indításgátló alkoholszonda előkészítése;

• a járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő figyelmeztető rendszer;

• a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszer;

• vészfékjelzés;

• tolatóradar; és

• eseményadat-rögzítő.

5. Megjegyzések:

A mobilitási adattér egy digitális infrastruktúra, amely az intelligens közlekedési rendszerek és mobilitási szolgáltatások hatékony működését támogatja. Lehetővé teszi a valós idejű adatcserét, az adatok elemzését és integrálását, valamint segít a városok és közlekedési szolgáltatók számára a forgalmi helyzetek jobb megértésében és a közlekedés optimalizálásában.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, ITS ökoszisztéma, interoperabilitás, DGA, eseményrögzítő készülék, kvantum kriptográfia, kiberreziliencia, mobilitási adattér, digitális platform

Mobilitás mint szolgáltatás - MaaS 1.0

2024-12-06T10:18:41Z

1. Fogalom magyarul: mobilitás mint szolgáltatás - MaaS

2. Fogalom angolul: Mobility as a Service – MaaS

3. Meghatározás:

A MaaS (Mobility as a Service), vagyis mobilitás mint szolgáltatás egy olyan új koncepció a közlekedés terén, amely integrálja a különböző közlekedési módokat egyetlen digitális platformra, hogy a felhasználók számára zökkenőmentes és kényelmes utazási lehetőségeket biztosítson. A MaaS lehetővé teszi, hogy az emberek egyetlen alkalmazáson keresztül hozzáférjenek és igénybe vegyenek különböző közlekedési szolgáltatásokat, mint például a tömegközlekedést, autómegosztást, kerékpármegosztást, taxit, autóbérlést és egyéb alternatív mikromobilitási közlekedési módokat. A MaaS fő célja, hogy egyszerűsítse a közlekedési módok közötti váltást és optimalizálja az utazásokat, miközben csökkenti a magántulajdonú gépjárművek használatának szükségességét. Központi elem a mobilitás integrációjában, mivel megkönnyíti a különböző közlekedési eszközök közötti váltást és az utazás megszervezését, lehetőséget nyújt a közlekedési lehetőségek megtervezésére, jegyvásárlásra és fizetésre egyetlen alkalmazásban.

Kihívásokat jelent, hogy a különböző közlekedési szolgáltatók közötti együttműködés nem mindig egyszerű, mivel mindegyik szolgáltatónak megvannak a saját szabályai, technológiai rendszerei és érdekei. Az interoperabilitás biztosítása kulcsfontosságú a MaaS rendszerek sikeréhez. A MaaS rendszerek rengeteg adatot kezelnek a felhasználókról és az utazásaikról, fontos, hogy megfelelő adatbiztonsági és adatvédelmi intézkedések legyenek érvényben és azok teljesítése ki legyen kényszerítve. Nagy nehézséget jelent, hogy a különböző közlekedési módok összekapcsolásához szükséges fizikai és digitális infrastruktúra megfelelő kialakítása időigényes és költséges lehet. A közlekedés folyamatos üzem, így annak átalakítása gondos tervezést, fokozatos bevezetést és széles körű kommunikációt igényelnek az érintett szereplőkkel. A cél az, hogy a változtatások a lehető legkisebb fennakadással történjenek, és az átalakítás közben is biztosítsák a közlekedési rendszer folyamatos működését. Az új, jövőbemutató technológiák bevezetése, a korszerű digitális megoldások és a felhasználói visszajelzések figyelembevétele kulcsfontosságú a sikeres átszervezéshez.

4. Hivatkozások:

TS 17496 – MaaS keretrendszer

ISO TC 204 Intelligent transport systems — Mobility integration — Role model of ITS

service application

ISO TC 204/ WG 14 Intelligent transport systems — Low-Speed Automated Driving (LSAD) Systems for Predefined routes — Performance requirements, system requirements and performance test procedures (in progress)

5. Megjegyzések:

A MaaS (Mobility as a Service) egy innovatív megoldás, amely a közlekedési rendszerek integrálásával és digitális platformokon keresztül történő hozzáférhetőséggel zökkenőmentes, felhasználóbarát közlekedési élményt nyújt. A MaaS segít csökkenteni a közúti forgalmat, ösztönzi a fenntartható mobilitást, és egyszerűsíti az utazások szervezését. A jövő közlekedési infrastruktúrájának egyik kulcseleme lehet, különösen a városi környezetben.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, ITS ökoszisztéma, interoperabilitás, mikromobilitás, országbérlet, MaaS

Mobilitás integrációja 1.0

2024-12-06T10:17:43Z

1. Fogalom magyarul: mobilitás integrációja

2. Fogalom angolul: mobility integration

3. Meghatározás:

A mobilitás integrációja azt jelenti, hogy a különböző közlekedési módokat és szolgáltatásokat egy egységes rendszerbe integrálják, hogy a közlekedés zökkenőmentesebb, hatékonyabb és felhasználóbarátabb legyen. Az integráció célja, hogy az emberek könnyedén válthassanak egyik közlekedési módról a másikra anélkül, hogy különböző platformokat kellene használniuk vagy bonyolult tervezésre lenne szükség. Ez magában foglalja a közlekedési rendszerek közötti együttműködést, a közlekedési adatok megosztását, a jegyvásárlási folyamatok egységesítését és az utazások egyszerűbb tervezését. Ez magában foglalhatja a közösségiközlekedést (busz, villamos, metró), kerékpármegosztást, autómegosztást, taxi szolgáltatásokat, mikromobilitást vagy akár a gyaloglást. Például egy felhasználó vonattal utazhat a városba, majd kerékpárt használhat a végső úti cél eléréséhez.

A Mobilitás mint szolgáltatás (MaaS – Mobility as a Service) koncepció része a mobilitás integrációja, ahol a felhasználók egyetlen alkalmazáson vagy platformon keresztül hozzáférhetnek különböző közlekedési módokhoz és szolgáltatásokhoz. Ez egy központi elem a mobilitás integrációjában, mivel megkönnyíti a különböző közlekedési eszközök közötti váltást és az utazás megszervezését. A MaaS lehetőséget nyújt a közlekedési lehetőségek megtervezésére, jegyvásárlásra és fizetésre egyetlen alkalmazásban.

A mobilitás integrációja megkönnyíti az utazások fizetési és jegyvásárlási folyamatát azáltal, hogy egységes jegyrendszert kínál. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók egyetlen jegyet vagy bérletet használhatnak több közlekedési módra, és nem kell külön-külön jegyet vásárolniuk minden közlekedési eszközre. Erre jó példa Magyarországon az Országbérlet, amely integrálja a flat-rate szolgáltatásként, mind a vasúti, mind a távolsági buszközlekedést és kombinálódik a budapesti BKV bérlet funkcióval is. Ez elősegíti az egyszerűbb és kényelmesebb utazást, mivel a felhasználók nem kényszerülnek többféle fizetési rendszer használatára és hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé a közlekedési infrastruktúrának. Az integrált mobilitás rendszerek valós idejű információkat biztosítanak a felhasználók számára a forgalmi helyzetről, késésekről, elérhető közösségiközlekedési eszközökről és egyéb, az utazás szempontjából fontos tényezőkről az utastájékoztatási rendszerek segítségével. Az adatmegosztás a különböző közlekedési szolgáltatók és hatóságok között lehetővé teszi a közlekedés jobb koordinálását, és optimalizálja a szolgáltatásokat a felhasználók számára. A mobilitás integrációja segíti a fenntartható közlekedési formák szélesebb körű elterjedését, mint például a közösségiközlekedés, kerékpármegosztás, elektromos járművek megosztása és mikromobilitás. Az integrált közlekedési rendszerek elősegítik, hogy a felhasználók könnyebben hozzáférjenek ezekhez a lehetőségekhez, és kevesebb autót használjanak, ezáltal csökkentve a közlekedés káros környezeti hatásait.

Az ITS rendszerek nagy szerepet játszanak, amelyek magukban foglalják a valós idejű adatgyűjtést, forgalomirányítást és közlekedésoptimalizálást, ezzel alapvető részét képezik a mobilitás integrációjának. Az intelligens közlekedési rendszerek segítenek a forgalom zökkenőmentes áramlásának biztosításában, és elősegítik a közlekedési módok összehangolását.

A mobilitás integrációja optimalizálja a különböző közlekedési módok kihasználtságát, csökkentve a forgalmi torlódásokat, javítva a közlekedés áramlását, és hatékonyabbá téve az utazást mind az egyéni felhasználók, mind a szolgáltatók számára. Az integrált rendszerek csökkenthetik az utazási költségeket a felhasználók számára, mivel az utazásokat hatékonyabban tervezhetik meg, és kedvezményeket élvezhetnek, ha több közlekedési eszközt kombinálnak. Az integrált mobilitási megoldások ösztönzik a fenntarthatóbb közlekedési lehetőségek, mint a közösségiközlekedés, kerékpármegosztás vagy mikromobilitás használatát, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást és a közúti forgalom zsúfoltságát.

A mobilitás integrációja segít a közlekedési hatóságoknak és szolgáltatóknak hatékonyabban kezelni a forgalmat és a közlekedési infrastruktúrát, mivel a valós idejű adatok megosztása révén gyorsabban reagálhatnak a közlekedési eseményekre és torlódásokra. Jelentősen megnöveli a közösségi közlekedésnek nyújtott jelentős állami dotáció hasznosulását.

4. Hivatkozások:

COM(2020) 789 A Bizottság közleménye: „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia”,.

CEN/TC 278 Mobility Integration

EN 12896 – Tömegközlekedési információs rendszer (Transmodel)

EN 15531 – SIRI (Service Interface for Real Time Information)

ISO 14813 – ITS referenciaarchitektúra

ISO 37120 – Fenntartható városok és közösségek – Városi szolgáltatások és életminőség mutatói

ISO 24014-1 – Tömegközlekedési jegyrendszer – Integrált jegy- és díjkezelési rendszerek

TS 17496 – MaaS keretrendszer

DATEX II – Forgalmi adatcsere szabvány

5. Megjegyzések:

A mobilitás integrációja egy olyan átfogó megközelítés, amely célja, hogy különböző közlekedési módokat és szolgáltatásokat egy egységes, zökkenőmentes rendszerré alakítson. Az ilyen integrált rendszerek javítják a felhasználók számára az utazási élményt, hatékonyabbá teszik a közlekedési infrastruktúra kihasználását, és elősegítik a fenntarthatóbb közlekedési formák használatát.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, ITS ökoszisztéma, interoperabilitás, mikromobilitás, országbérlet, MaaS

Mikromobilitás 1.0

2024-12-06T10:16:28Z

1. Fogalom magyarul: mikromobilitás

2. Fogalom angolul: Micro-mobility

3. Meghatározás:

A mikromobilitás a rövid távú, általában városi környezetben használt közlekedési módokat foglalja magában, amelyek jellemzően könnyű, kis méretű járművekkel történnek, és emberi erővel vagy elektromos hajtással működnek. A mikromobilitás célja, hogy alternatív, fenntartható közlekedési megoldásokat kínáljon a rövid távú utazásokhoz, csökkentve a városi forgalmat, a levegőszennyezést és a közlekedési torlódásokat.

A mikromobilitás általában a következő tulajdonságokkal rendelkező járművekre vonatkozik:

A mikromobilitási járművek könnyűek, kompakt méretűek, és jellemzően legfeljebb 25–45 km/h sebességre képesek, attól függően, hogy emberi erővel vagy elektromos hajtással működnek.
A mikromobilitás járművei elsősorban rövid, általában 1–10 km-es távolságokra vannak tervezve, amelyek ideálisak a városi közlekedés szempontjából, például ingázásra, munkába vagy iskolába járásra, illetve bevásárlásra.

A mikromobilitás általában olyan környezetbarát közlekedési eszközöket foglal magában, mint a kerékpárok, elektromos rollerek, elektromos kerékpárok (e-bike) és más kis elektromos járművek. Ezek a járművek kevesebb energiát használnak, alacsonyabb a károsanyag-kibocsátásuk, és csökkentik a forgalmi torlódásokat.

A mikromobilitás fontos része a megosztott közlekedési rendszerek használata, mint például az elektromos roller és kerékpár-megosztó szolgáltatások. Ezek a megosztott járművek könnyen elérhetők a városokban, gyakran alkalmazásokon keresztül, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy gyorsan béreljenek járműveket a rövid távú utazásokhoz.

Mikromobilitási járművek típusai:

Kerékpárok és elektromos kerékpárok (e-bikes),
Elektromos rollerek (e-scooters),
Elektromos segwayek és hoverboardok,
Mopedek és elektromos robogók,

A mikromobilitás segíti a fenntartható városi közlekedést azáltal, hogy csökkenti az autóhasználatot, így kevesebb a forgalmi torlódás és a légszennyezés. A mikromobilitás javítja a rövid távú közlekedés lehetőségeit, különösen a városok sűrű területein, ahol az autóval való közlekedés nem hatékony. Lehetővé teszi, hogy az emberek gyorsan mozogjanak a városi környezetben, például az első vagy utolsó kilométerek (last mile) megtételére a tömegközlekedési hálózatokhoz. A mikromobilitás gyakran olcsóbb alternatívát kínál a városi közlekedéshez képest, különösen a megosztott szolgáltatások használatakor, ahol a felhasználók rövid időre bérelhetnek járműveket.

A mikromobilitási járművek könnyen hozzáférhetők az emberek számára, mivel gyakran találhatók megosztóállomások vagy szabadon hagyott rollerek a városok forgalmas pontjain. A mikromobilitás térnyerése számos előnnyel jár, mint például a forgalom csökkentése, a környezetbarát közlekedés előmozdítása és a városi mobilitás növelése. Azonban ezzel együtt kihívásokat és problémákat is felvet, amelyeket a városoknak és a szabályozó hatóságoknak kezelniük kell. A mikromobilitási eszközök, mint például az elektromos rollerek és kerékpárok, növelhetik a balesetek kockázatát, különösen a gyalogosokkal és a járművekkel való interakciók során.

Sok város a mikromobilitási eszközök használatára vonatkozó egyedi közlekedési szabályokat vezet be. Szélsőséges esetben akár bizonyos megoldásokat kitiltanak vagy jellemző a rollerek és kerékpárok számára kijelölt utak és sávok létrehozása, valamint a sebességkorlátozások bevezetése, ez sok esetben segíthet a biztonság növelésében. Egyes városok előírják a védőfelszerelések, például a bukósisak használatát a biztonság érdekében vagy szabályozások történnek a láthatóság érdekében a járművek kötelező lámpáira vonatkozóan, különösen éjszaka. A mikromobilitási közlekedésre vonatkozó vezetési ismereteket, életkori korlátokat vagy alkoholfogyasztási tiltásokat is életbe léptethetnek

A megosztott rollereket és kerékpárokat gyakran GPS/GNNS vevővel látják el, így a szolgáltatók és a városok nyomon követhetik a járművek helyét és biztosíthatják, hogy azokat szabályosan parkolják le. Egyes városokban digitális „geofencing” technológiát használnak, amely meghatározott területekre korlátozza a járművek parkolását. Szabálytalan használat esetén egyes városok bírságokat szabnak ki a flotta szolgáltatókra vagy a felhasználókra, például a helytelen parkolás miatt.

A városok arra ösztönzik a mikromobilitási szolgáltatókat, hogy fenntartható módon üzemeltessék járműveiket, beleértve az újrahasznosítható alkatrészek használatát és a járművek élettartamának meghosszabbítását. Kezdeményezik az akkumulátor-újrahasznosítási programok bevezetését és az elhasznált akkumulátorok környezetbarát kezelését.

4. Hivatkozások:

EN 15194 – Elektromos kerékpárok (EPAC) szabványa

IEC 62133 – Lítium-ion akkumulátorok biztonsági szabványa

ISO 4210 – Kerékpárok biztonsági szabványa

EN 17128 – Mikromobilitási eszközök biztonsági szabványa

UL 2272 – Elektromos járművek akkumulátorainak és töltési rendszerének biztonsága

ISO 3744 – Zajszintre vonatkozó szabvány

ISO 26262 – Funkcionális biztonság járművek esetén

5. Megjegyzések:

A mikromobilitás a városi közlekedés fenntartható és hatékony formája, amely rövid távú utazásokat tesz lehetővé kis méretű, alacsony sebességű járművekkel, mint például a kerékpárok, elektromos rollerek és más hasonló eszközök. Célja, hogy alternatívát nyújtson az autós közlekedés helyett, csökkentse a városi forgalmat és környezeti hatásokat, és javítsa a városi mobilitást. Azonban a mikromobilitás elterjedése számos problémát vet fel a városok számára, beleértve a biztonság, az infrastruktúra, a szabálytalan használat és a környezetvédelem területén felmerülő kihívásokat. A városok és a szabályozó hatóságok azonban különböző megoldásokkal próbálják kezelni ezeket a problémákat, például új közlekedési szabályok bevezetésével, különálló kerékpársávok kialakításával, flottaszabályozással és környezetbarát megoldások ösztönzésével.

A mikromobilitási eszközökre vonatkozó nemzetközi szabványok és helyi szabályozások biztosítják, hogy ezek a járművek biztonságosak, fenntarthatóak és megbízhatóak legyenek. A közlekedési kultúrában történő megfelelő beilleszkedése során komoly kihívásokkal találkozhatunk.

6. Kulcsszavak: mobilitási adattér, ITS, mikromobilitás, e-bikes, e-scooters, elektromos segwayek és hoverboardok, geofencing

Közlekedési kijelzők, mérőtáblák, applikációk, VJT 1.0

2024-12-06T10:15:35Z

1. Fogalom magyarul: közlekedési kijelzők, mérőtáblák, applikációk, VJT

2. Fogalom angolul: traffic displays, dashboards, applications, VMS

3. Meghatározás:

A közlekedési kijelzők, mérőtáblák, applikációk és változtatható jelzéseket mutató táblák (VJT, Variable Message Signs, VMS) olyan eszközök és technológiák, amelyek célja, hogy valós idejű információkat és útmutatást nyújtsanak a közlekedőknek, növeljék a közlekedés biztonságát, hatékonyságát és kényelmét. Ezek a rendszerek az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fontos részei, mivel lehetővé teszik a közlekedés dinamikus irányítását és az aktuális közlekedési helyzethez való alkalmazkodást.

Főbb kapcsolódó fogalmak és definíciók

Közlekedési kijelzők

A közlekedési kijelzők elektronikus vagy mechanikus táblák, amelyek információkat közölnek az úthasználókkal, például sebességhatárokat, közlekedési szabályokat, figyelmeztetéseket, útlezárásokat vagy forgalmi információkat.

Funkciók:

Figyelmeztető jelzések, például csúszós út vagy köd esetén.
Információ a sebességhatárokról, útvonalakról, parkolási lehetőségekről és más közlekedési feltételekről.
Útirányjelző és tájékoztató táblák.

Mérőtáblák

A mérőtáblák olyan eszközök, amelyek sebességet, forgalomsűrűséget vagy más közlekedési adatokat mutatnak a közlekedők számára. Ezek az adatok valós időben kerülnek megjelenítésre, hogy segítsenek a járművezetőknek a biztonságos közlekedés fenntartásában.

Példák:

Sebességmérő táblák, amelyek mutatják a jármű aktuális sebességét, és figyelmeztetnek, ha a sebesség túllépi a megengedett határt.
Forgalomfigyelő táblák, amelyek információkat adnak a forgalom intenzitásáról és az úton kialakult torlódásokról.
Környezeti mérőtáblák, amelyek időjárási vagy levegőminőségi adatokat szolgáltatnak.

Applikációk (mobil alkalmazások)

Az applikációk a közlekedési információk valós idejű mobiltelefonos vagy okostelefonos megjelenítésére szolgálnak. Ezek az alkalmazások lehetővé teszik a közlekedők számára, hogy hozzáférjenek az aktuális forgalmi információkhoz, útlezárásokhoz, navigációs útvonalakhoz, valamint tömegközlekedési menetrendekhez.

Funkciók:

Navigációs funkciók, amelyek segítenek a leggyorsabb vagy legbiztonságosabb útvonal kiválasztásában.
Valós idejű közlekedési adatok, például torlódások, balesetek, útlezárások és alternatív útvonalak megjelenítése.
Parkolási információk és helyfoglalás.
Mobilfizetési lehetőségek útdíjak vagy parkolási díjak megfizetéséhez.

Változtatható jelzéseket mutató táblák (Variable Message Signs, VMS vagy VJT)

A VMS, más néven változtatható jelzéseket mutató táblák, olyan elektronikus kijelzők, amelyek valós idejű információkat és figyelmeztetéseket mutatnak az úthasználók számára. Ezek a táblák dinamikusan változtathatók a közlekedési helyzet, időjárási körülmények vagy egyéb tényezők alapján.

Funkciók:

Forgalomirányítás, például a sávok lezárásának vagy megnyitásának jelzése.
Figyelmeztetések balesetekről, torlódásokról, útfelújításokról vagy időjárási veszélyekről.
Sebességkorlátozások és utazási idő becslése a célállomás eléréséhez.
Útvonal ajánlások, például alternatív útvonalak javaslata forgalmi torlódások esetén.

Technológiai alapok és működés:

Érzékelő rendszerek és adatgyűjtés

A közlekedési kijelzők, mérőtáblák és VMS rendszerek valós idejű forgalmi adatokat használnak, amelyek különféle érzékelőkből, kamerákból, radarokból és GPS/GNNS-alapú rendszerekből származnak. Ezek az érzékelők folyamatosan figyelik a forgalmat, a járművek sebességét, az útszakasz állapotát és az időjárási körülményeket.

Az összegyűjtött adatokat központi irányító rendszerek elemzik, amelyek szükség esetén frissítik a kijelzők és VMS táblák információit.

Kommunikációs rendszerek

A közlekedési kijelzők és a VMS rendszerek kommunikációs hálózatok segítségével kapják az adatokat, például celluláris hálózatokon, rádiókommunikáción vagy optikai kábeleken keresztül. A valós idejű adatokat központi adatbázisokból és irányító központokból kapják, amelyeket intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kezelnek.

A kommunikáció biztosítja, hogy a kijelzők és a VMS táblák gyorsan reagálhassanak a változó

közlekedési helyzetekre.

Szoftveres megoldások és automatizálás

Az ITS rendszerek automatikusan vezérlik a kijelzők és a VMS táblák információit a valós idejű forgalmi helyzet alapján. Speciális algoritmusok elemzik a forgalmi adatokat, és az irányító rendszerek automatikusan frissítik a kijelzők tartalmát.

A mobil applikációk szoftverei integrálják a különféle közlekedési adatokat, és navigációs útvonalakat, közlekedési jelentéseket és egyéb információkat biztosítanak a felhasználók számára.

Használati példák és előnyök:

Forgalomirányítás és közlekedés optimalizálása

A közlekedési kijelzők és VMS rendszerek segítenek a forgalomirányításban és a közlekedési helyzet optimalizálásában, például torlódások elkerülésében vagy alternatív útvonalak biztosításában.

Előny: Csökkentik a közlekedési torlódásokat, és segítenek az útlezárások vagy balesetek gyors kezelésében.

Valós idejű figyelmeztetések és információk

A közlekedési kijelzők és a mobil applikációk valós idejű információkat biztosítanak a forgalmi viszonyokról, időjárási körülményekről vagy más közlekedési eseményekről, amelyek segítenek a járművezetőknek biztonságosabban és hatékonyabban közlekedni.

Előny: Növeli a közlekedés biztonságát, mivel a járművezetők időben értesülnek a váratlan helyzetekről.

Sebességszabályozás és közlekedésbiztonság

A sebességmérő táblák és egyéb mérőtáblák figyelmeztetik a járművezetőket a sebességtúllépésre, és segítenek betartatni a sebességkorlátozásokat, ezáltal csökkentve a balesetek kockázatát.

Előny: A járművezetők tudatosabban tartják be a sebességhatárokat, és ezzel csökkentik a baleseti kockázatot.

Környezetvédelem és fenntarthatóság

A közlekedési kijelzők és mérőtáblák segíthetnek a forgalom optimalizálásában, ami csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a környezeti szennyezést. Az applikációk segíthetnek a közösségi közlekedés előnyben részesítésében és az autómegosztási lehetőségek népszerűsítésében.

Előny: Csökkenti a környezeti lábnyomot és hozzájárul a fenntartható közlekedéshez.

Kihívások és jövőbeli trendek:

Valós idejű adatok pontossága és megbízhatósága

A közlekedési kijelzők és VMS rendszerek hatékonysága függ a valós idejű adatok pontosságától és megbízhatóságától. A hibás vagy késedelmes adatok félrevezethetik a járművezetőket, ami biztonsági kockázatokat okozhat.

Kommunikációs infrastruktúra fejlesztése

A közlekedési kijelzők és VMS rendszerek hatékonyságához stabil és gyors kommunikációs infrastruktúra szükséges, amely lehetővé teszi a valós idejű adatok gyors továbbítását.

Integráció az autonóm járművekkel

Az autonóm járművek megjelenése kihívást jelenthet a közlekedési kijelzők és VMS rendszerek számára, mivel ezeknek a rendszereknek össze kell kapcsolódniuk az autonóm járművek szenzorjaival és navigációs rendszereivel, hogy biztosítsák a pontos és biztonságos közlekedést.

4. Szabványok és előírások

Szabványok és szabályozások:

ISO 14813 – Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

Az ISO 14813 szabvány meghatározza az intelligens közlekedési rendszerek architektúráját, beleértve a közlekedési kijelzők és VMS rendszerek alkalmazási területeit.

ETSI TS 102 894 – ITS információs szolgáltatások

Az ETSI szabvány az intelligens közlekedési rendszerek információs szolgáltatásaira vonatkozik, beleértve a közlekedési kijelzők és VMS rendszerek kommunikációs szabványait.

UNECE R121 – Jármű kijelzők és műszerek

Az UNECE R121 szabályozás meghatározza a jármű kijelzőinek és műszereinek követelményeit, amelyek része lehetnek a járműbe integrált közlekedési információs rendszereknek.

5. Megjegyzések

A közlekedési kijelzők, mérőtáblák, applikációk és VMS rendszerek olyan eszközök, amelyek növelik a közlekedés biztonságát, hatékonyságát és kényelmét azáltal, hogy valós idejű információkat nyújtanak a közlekedők számára. Ezek a rendszerek az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kulcsfontosságú részei, amelyek folyamatosan fejlődnek az új technológiák, például az 5G, a V2X kommunikáció és az autonóm járművek megjelenésével.

6. Kulcsszavak: ITS, mobilitási adattér, autonóm járművek, V2X, 5G, VMS, VJT

Kognitív mobilitás 1.0

2024-12-06T10:10:05Z

1. Fogalom magyarul: kognitív mobilitás

2. Fogalom angolul: cognitive mobility

3. Meghatározás:

A kognitív mobilitás olyan fogalom, amely a közlekedés és a mobilitás területén az emberi megismerés, döntéshozatal és információfeldolgozás képességének támogatására és optimalizálására vonatkozik. A kognitív mobilitás egy gyorsan fejlődő új terület, amely különböző szabványok, kutatási projektek és technológiai fejlesztések által egyre nagyobb hangsúlyt kap a modern közlekedési rendszerekben. A kognitív mobilitás célja, hogy javítsa a közlekedésben részt vevő személyek és rendszerek közötti információáramlást, segítse a jobb döntéshozatalt, és növelje a közlekedés hatékonyságát és biztonságát. Ez magában foglalja a járművekben, közlekedési infrastruktúrákban és mobilitási szolgáltatásokban alkalmazott intelligens technológiák és rendszerek együttesét.

A kognitív mobilitás főbb jellemzői:

Információfeldolgozás és intelligens döntéshozatal

A kognitív mobilitás lényege, hogy az intelligens rendszerek és technológiák valós időben feldolgozzák a közlekedési adatokat, és ezeket az információkat felhasználják a jobb döntéshozatal érdekében. Az adatok lehetnek forgalmi információk, időjárási adatok, balesetekről szóló figyelmeztetések vagy egyéb, a közlekedés szempontjából fontos információk. Ezek az intelligens rendszerek képesek tanulni a korábbi tapasztalatokból, és adaptív módon reagálni a változó közlekedési körülményekre.

Humán-közlekedési rendszerek interakciója

A kognitív mobilitás célja, hogy az emberek és a közlekedési rendszerek között egy hatékony és folyamatos interakció jöjjön létre. Ennek érdekében fejlett technológiákat, például mesterséges intelligenciát, gépi tanulást, IoT érzékelőket és fejlett kommunikációs hálózatokat alkalmaznak, hogy az emberi és gépi döntéshozatalt támogassák. A kognitív mobilitás rendszerének a közlekedési környezet változásaira gyorsan kell reagálnia, és a felhasználók számára azonnal érthető információkat kell biztosítania.

Közlekedési rendszerek intelligens támogatása

A kognitív mobilitás lehetővé teszi a közlekedési rendszerek számára, hogy intelligens támogatást nyújtsanak a közlekedők számára, például a legjobb útvonalak kiválasztásában, a veszélyes helyzetek elkerülésében vagy a közlekedési szabályok betartásában. Ezek az intelligens rendszerek segítenek minimalizálni az emberi hibákat és javítani a közlekedési folyamatok hatékonyságát. Az intelligens rendszerek figyelembe veszik a felhasználók egyéni preferenciáit, szokásait és viselkedési mintáit, hogy személyre szabott ajánlásokat nyújtsanak. (Együtt vezetünk az ember és a MI.)

Valós idejű adatfeldolgozás és kommunikáció

A kognitív mobilitás magában foglalja a valós idejű adatgyűjtést, elemzést és kommunikációt, hogy a közlekedési rendszerek gyorsan reagálhassanak a változó körülményekre. Ez magában foglalja a járművek közötti kommunikációt (V2V), a jármű-infrastruktúra kommunikációt (V2I) és a felhasználói mobilitási adatokat is. A rendszerek képesek a valós idejű közlekedési adatok alapján javaslatokat tenni az útvonalválasztásra, figyelmeztetni a veszélyekre, vagy alternatív közlekedési lehetőségeket ajánlani.

A kognitív mobilitás legfontosabb elemei:

Kognitív érzékelő rendszereket különféle érzékelők, mint például kamerák, radarok, lidarok és ultrahangos érzékelők alkotják és segítségükkel gyűjtenek adatokat a közlekedési környezetről. Az érzékelők által gyűjtött adatokat a kognitív rendszerek elemzik, és valós időben döntéseket hoznak az adatok alapján.

Például ilyenek a járművek automatikus vészfékező rendszere, a forgalmi kamerák, amelyek forgalmi torlódásokat észlelnek vagy az intelligens közlekedési lámpák.

Intelligens adatelemzés és gépi tanulás a kognitív mobilitás alapját képezik. Az adatelemző és gépi tanulási algoritmusok, amelyek a gyűjtött adatokat elemezve folyamatosan előrejelzéseket készítenek és optimalizációkat javasolnak. Ezek az algoritmusok folyamatosan tanulnak a közlekedési helyzetekből és az emberi vezetői viselkedésből és egyre pontosabb döntéseket hoznak.

Példák lehetnek erre a forgalmi előrejelző rendszerek, az autonóm járművek navigációs algoritmusai vagy a valós idejű forgalmi menedzsment.

A folyamatos kommunikáció és hálózatba kapcsolt rendszerek kognitív mobilitás kommunikációs rendszereket igényelnek, amelyek lehetővé teszik a járművek közötti (V2V) és jármű-infrastruktúra (V2I) közötti információcserét. Az ilyen típusú kommunikáció lehetővé teszi a közlekedési rendszerek és járművek számára, hogy folyamatosan megosszák a közlekedési adatokat és az aktuális helyzetüket, sebességüket stb.

Már léteznek példák erre az okosvárosokban használt V2X kommunikációs rendszerek vagy a valós idejű forgalmi információkat megosztó mobil applikációk.

Az interaktív felhasználói felületek és az ember-gép interakció lehetősége biztosítja, hogy az összegyűjtött adatokat és a döntéseket az emberi felhasználók számára könnyen érthető és elérhető módon mutassa be. Ez magában foglalja az okostelefonos alkalmazásokat, navigációs rendszereket, vezetősegítő rendszereket és más fejlett felhasználói interfészeket.

Erre példák az egyre pontosabb navigációs alkalmazások, amelyek valós idejű forgalmi adatokat mutatnak vagy a vezetéstámogató rendszerek, amelyek korán figyelmeztetik a vezetőt a veszélyekre.

Kognitív mobilitás előnyei:

Közlekedésbiztonság javítását eredményezi, hogy a kognitív mobilitási rendszerek használata során csökken a közlekedési balesetek száma az emberi hibák minimalizálásával és a veszélyhelyzetek korai észlelésével. Az intelligens rendszerek sokkal gyorsabban észlelhetik a veszélyeket, mint az emberi sofőrök, és azonnal reagálhatnak.

Közlekedési hatékonyság növelését eredményezi, hogy a valós idejű adatok és az intelligens algoritmusok felhasználása révén a közlekedési rendszerek optimalizálhatók, csökkentve a torlódásokat és javítva a forgalom akadálytalan áramlását. A kognitív mobilitás segít megtalálni a leghatékonyabb útvonalakat, és folyamatosan alkalmazkodik a közlekedési helyzetekhez.

A kognitív mobilitás rendszerek nyújtotta kényelem és felhasználói élmény javítása jelentősen csökkentheti a közlekedés által kiváltott stresszt azzal, hogy személyre szabott információkat és szolgáltatásokat kínálnak. Ez magában foglalja a legjobb útvonalak kiválasztását, az utazási idő csökkentését és az egyéni igények figyelembevételét.

Az intelligens közlekedési rendszerek hozzájárulhatnak a környezeti hatások csökkentéséhez azáltal, hogy optimalizálják a járművek mozgását és minimalizálják az üzemanyag-fogyasztást. A kognitív mobilitás támogatja az elektromos és megosztott járművek használatát is, elősegítve a fenntarthatóbb közlekedést.

Kihívások a kognitív mobilitásban:

Adatvédelem és adatbiztonság:

A kognitív mobilitás rendszerek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek a közlekedőkről és a járművekről, ami adatvédelmi aggályokat vethet fel. Az adatgyűjtésnek és feldolgozásnak biztosítania kell a személyes adatok védelmét, és megfelelő adatbiztonsági intézkedéseket kell alkalmazni.

Technológiai és infrastruktúrális fejlesztések:

A kognitív mobilitás megvalósításához fejlett technológiai infrastruktúra szükséges, beleértve a hálózatba kapcsolt járműveket, érzékelőket és kommunikációs rendszereket. Ezek a technológiák költségesek lehetnek, és jelentős beruházásokat igényelnek egyben növelik a fejlett infokommunikációs technológiák felhasználásával a közlekedés kiberbiztonsági kitettségét is.

Felhasználói elfogadás és oktatás:

Az új technológiák és rendszerek bevezetése kihívást jelenthet a felhasználói elfogadás szempontjából. Fontos, hogy a közlekedők megértsék és megbízzanak a kognitív mobilitási rendszerekben, és megfelelő oktatást kapjanak azok használatához. A közlekedők számára a legfontosabb bizalmi tényező a kognitív közlekedési rendszerek rezilienciájának biztosítása minden fenyegetettséggel szemben, ami lehet terror, kiberbiztonsági vagy természeti katasztrófa jellegű egyaránt.

4. Szabványok és előírások

A kognitív mobilitás egy viszonylag új és fejlődő fogalom, amely az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), a mesterséges intelligencia, a közlekedésirányítás és az emberi tényezők kapcsolódási pontjain jelenik meg. A következő szabványokban, előírásokban és szakirodalomban találkozhatunk a kognitív mobilitás elemeivel vagy az azt támogató technológiákkal.

ISO szabványok:

ISO 26262-1:2018 Road vehicles — Functional safety – Funkcionális biztonsági szabvány járművekhez

Az ISO 26262 szabvány család célja a járművekben használt elektronikus rendszerek biztonságának biztosítása, beleértve azokat az intelligens rendszereket, amelyek a vezetéstámogató funkciókat (például ADAS) és a kognitív mobilitást támogathatják.

Különösen fontos a kognitív mobilitás szempontjából, mivel az intelligens rendszerek megbízhatóságát és biztonságát biztosítja.

ISO 21217:2020 Intelligent transport systems — Station and communication architecture – ITS kommunikációs architektúra

Az ISO 21217 szabvány az intelligens közlekedési rendszerek kommunikációs architektúráját írja le, beleértve a járművek közötti kommunikációt (V2V), a jármű-infrastruktúra kommunikációt (V2I) és a járművek közötti adathálózatokat. Ezek az alapok támogatják a kognitív mobilitás adatmegosztási és kommunikációs funkcióit.

ETSI szabványok (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet):

ETSI EN 302 637-2 – ITS-G5 közúti közlekedési rendszerek

Az ETSI EN 302 637-2 az ITS-G5-alapú kommunikációra vonatkozik, amely biztosítja a járművek közötti és jármű-infrastruktúra közötti kommunikációt. Az ilyen rendszerek lehetővé teszik a valós idejű adatok megosztását, amely kulcsfontosságú a kognitív mobilitás számára.

ETSI TS 103 301 – Cooperative ITS (C-ITS)

Az ETSI TS 103 301 szabvány a kooperatív intelligens közlekedési rendszereket (C-ITS) írja le, amelyek alapot nyújtanak a kognitív mobilitás számára a kommunikáció és az együttműködés révén a járművek és az infrastruktúra között.

SAE szabványok (Society of Automotive Engineers):

SAE J3016 – Autonóm járművek besorolása

Az SAE J3016 szabvány meghatározza az autonóm járművek szintjeit, amelyek a különböző szintű kognitív mobilitást támogató technológiák bevezetését és integrációját szabályozzák. Az autonóm járművek a kognitív mobilitás egyik fontos elemét képezik, mivel intelligens döntéshozatalra és adatelemzésre építenek.

2. Európai és nemzetközi előírások:

EU jogszabályok:

EU ITS Directive (2010/40/EU, 2023/2661) https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/smart-mobility/road/its-directive-and-action-plan_en

Az EU ITS irányelv célja az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének és telepítésének elősegítése Európában. Az irányelv keretében támogatják az adatelemzést, az információs szolgáltatásokat, a forgalomirányítást és az adatmegosztást, amelyek mind a kognitív mobilitás részét képezik.

EU CCAM Platform – Cooperative, Connected and Automated Mobility https://www.ccam.eu/

Az EU CCAM platform célja az együttműködő, hálózatba kapcsolt és automatizált mobilitás fejlesztése, ami szorosan kapcsolódik a kognitív mobilitás koncepciójához. Az automatizált és intelligens rendszerek fejlesztése, a járművek közötti kommunikáció és az infrastruktúra támogatása kulcsfontosságú a kognitív mobilitásban.

Cognitive Mobility 2024 https://cogmob.hu/ - 3. Nemzetközi konferencia a kognitív mobilitásról 2024

A kognitív mobilitás (CogMob) olyan kutatási területek összefonódását vizsgálja, mint a mobilitás, a közlekedés, a járműtechnika, a társadalomtudományok, a mesterséges intelligencia és a kognitív infokommunikáció. A CogMob fő célja, hogy holisztikus képet adjon arról, hogy a mobilitás tágabb értelemben hogyan értelmezhető, írható le (modellezhető) és optimalizálható a mesterséges és a természetes/emberi kognitív rendszerek ötvözeteként. Az egész kombinációt egyetlen szétválaszthatatlan CogMob rendszernek tekinti, és azt vizsgálja, hogy milyen új kognitív képességek alakulnak ki ebben a CogMob rendszerben. A CogMob egyik fókuszterülete, jellegéből adódóan, a mobilitás területén a mérnöki alkalmazások bemutatása.

ITS World Congress https://itsworldcongress.com/

Az ITS World Congress az egyik legnagyobb konferencia az intelligens közlekedési rendszerek és a kognitív mobilitás témájában. Itt gyakran bemutatják a legújabb technológiákat és kutatásokat, amelyek a kognitív mobilitás fejlesztését célozzák.

Az Európai Unió Horizon 2020 és Horizon Europe kutatási programjai keretében számos projekt foglalkozik az autonóm járművek, a kooperatív mobilitás és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésével. Ezek a projektek számos esetben tartalmaznak kognitív mobilitási elemeket.

V2X kommunikáció és kognitív mobilitás

A V2X kommunikációs technológiák és szabványok (például ETSI EN 302 636 és IEEE 802.11p) jelentős szerepet játszanak a kognitív mobilitás támogatásában, mivel lehetővé teszik a valós idejű adatmegosztást és a közlekedési rendszerek közötti intelligens kommunikációt..

5. Megjegyzések

A kognitív mobilitás egy gyorsan fejlődő terület, amely különböző szabványok, kutatási projektek és technológiai fejlesztések által egyre nagyobb hangsúlyt kap a modern közlekedési rendszerekben. A kognitív mobilitás a modern közlekedési rendszerek intelligens támogatására összpontosít, hogy javítsa a közlekedés hatékonyságát, biztonságát, fenntarthatóságát és komfortját. Az intelligens adatvezérelt technológiák, a valós idejű adatfeldolgozás, valamint az emberi és gépi rendszerek közötti interakciók segítik a jobb döntéshozatalok meghozatalában és az optimális közlekedési feltételek fenntartásában. A kognitív mobilitás célja, hogy a közlekedés minden résztvevője számára biztonságosabb, kényelmesebb és környezetbarátabb legyen, miközben öntanuló módon kihasználja a technológiai fejlődés előnyeit. Az intelligens közlekedési rendszerek és a kognitív mobilitás témakörében megjelenő szabványok és előírások folyamatosan bővülnek, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel és az új kihívásokkal.

6. Kulcsszavak: ITS, C-ITS, ITS-5G, mobilitási adattér, kognitív mobilitás, V2I, V2V, V2X

Késleltetésingadozás 1.0

2024-12-06T10:02:58Z

1. Fogalom magyarul: késleltetésingadozás

2. Fogalom angolul: delay variation, jitter

3. Meghatározás:

A késleltetésingadozás leginkább szokványos értelmezése a kétirányú késleltetés (RTT) meghatározott mintáinak szórása. Az ICMP ping által közölt eredményből is származtathatjuk és valóban elég jól leírja a felhasználók tapasztalatait.

A legfrissebb EU-s szabályozások [1] viszont az RFC 3393-re [3] hivatkoznak, amely szerint a kiválasztott csomagok késleltetésének különbsége ad ki egy elemi késleltetésingadozás mintát. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az RFC 3393 az RFC 2679-re [2] utal vissza, annak a singletonjainak a különbségéről van szó, tehát az így értelmezett késleltetésingadozás az egyirányú késleltetésre vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy ez a felhasználói tapasztalattal lényegesen kisebb korrelációt mutat, mint az RTT szórása.

4. Hivatkozások:

BEREC: Net Neutrality Regulatory Assessment Methodology, BoR (22) 72, p. 38, 9 June, 2022
IETF RFC 2679: A One-way Delay Metric for IPPM, September 1999, https://tools.ietf.org/html/rfc2679
IETF RFC 3393: IP Packet Delay Variation Metric for IP Performance Metrics (IPPM), November 2002, https://tools.ietf.org/html/rfc3393
ITU-T Recommendation Y.2617: Quality of service guaranteed mechanisms and performance model for public packet telecommunication data networks, June 13, 2016

5. Megjegyzések:

Az internet összeköttetés minőségét tekintve a magas késleltetésingadozás és a magas csomagvesztési arány TCP átbocsátóképességre gyakorolt hatása hasonló lesz. Gondoljunk arra, hogy az elveszített és újraküldött csomag késleltetése észrevehetően magasabb lesz, mint a többié, vagyis növeli a késleltetés szórását. Másrészről a magas késleltetésingadozás jelentheti azt, hogy egy csomag olyan későn érkezik meg, hogy elveszettnek tekintjük.

6. Kulcsszavak:

késleltetés, internet hozzáférési szolgáltatás, internetszolgáltató, szolgáltatásminőség, mérés, ICMP

Késleltetés 1.0

2024-12-06T10:02:09Z

1. Fogalom magyarul: késleltetés

2. Fogalom angolul: latency, delay

3. Meghatározás:

A késleltetés a továbbított adat elindulása és megérkezése közötti időköz. Az értelmezése többrétű lehet, hiszen vonatkozhat egy csomagra vagy egy csomagfolyamra, egy irányra vagy a válaszidőre, üres vagy háttérforgalommal terhelt hálózatra. Mindegyik értelmezés érvényes, de az átlagos felhasználók számára talán a kétirányú késleltetés (roud trip time, RTT) a legszemléletesebb.

Ez az RFC 2681 [3] szerint az az idő, amely eltelik aközött, hogy a forrás csomagjának első bitje belépett a hálózatba és hogy célpont által azonnal elküldött válaszcsomag utolsó bitje megérkezik a forráshoz a hálózaton keresztül. Ennek megfelelően a késleltetés mérés eredménye egyedi mérések (ún. singletonok) eredményeiből származtatódik.

Az [1]-ben felvetik azt a gondolatot, hogy a késleltetésmérés eredményét befolyásolhatja a mérésnél használt csomag mérete és a vizsgált összeköttetés aktuális terheltsége. Ezt magunk is könnyedén beláthatjuk, hiszen a nagyobb csomag feldolgozásához – elküldéséhez és fogadásához – hosszabb időre van szükség, amely különösen kisebb interfészsebesség mellett észrevehető része lesz a teljes késleltetésnek. Másrészről magasabb terhelés esetén az átviteli úton található köztes csomópontok bufferei nem üresek, vagyis késleltetés mérésére küldött csomag vagy az arra küldött válasz számottevő időt tölt el sorbanállással.

4. Hivatkozások:

BEREC: Net Neutrality Regulatory Assessment Methodology, BoR (22) 72, p. 38, 9 June, 2022
IETF RFC 2679: A One-way Delay Metric for IPPM, September 1999, https://tools.ietf.org/html/rfc2679
IETF RFC 2681: A Round-trip Delay Metric for IPPM, September 1999, https://tools.ietf.org/html/rfc2681
ITU-T Recommendation Y.2617: Quality of service guaranteed mechanisms and performance model for public packet telecommunication data networks, June 13, 2016

5. Megjegyzések:

Az egyirányú késleltetés mérése [2] [4] a hálózat teljesítményének analízise során lehet érdekes, de az otthoni felhasználók számára kevés relevanciával bír.

A kétirányú késleltetés mérésére a legegyszerűbb eszköz az ICMP ping, azonban ennek használata manapság nehézkes lehet, hiszen biztonsági okokból a legtöbb hálózati csomópont nem válaszolja meg a ping kéréseket. A szoftveres mérőeszközök esetén a TCP csomagok körbefordulási ideje mérhető és a ping által szolgáltatott kimenetnek megfelelő statisztikát könnyen tudunk készíteni.

6. Kulcsszavak:

késleltetésingadozás, internet hozzáférési szolgáltatás, internetszolgáltató, szolgáltatásminőség, mérés, ICMP

Járművek helyi összekötő hálózata (LIN) 1.0

2024-12-06T10:01:23Z

1. Fogalom magyarul: Járművek helyi összekötő hálózata (LIN)

2. Fogalom angolul: Road vehicles - Local Interconnect Network (LIN)

3. Meghatározás:

Ma már egy modern jármű úgy néz ki, mint egy kerekeken gördülő számítóközpont. A LIN (Local Interconnect Network) a közúti járművek helyi összekötő hálózatát jelenti, és egy olcsó, egyszerű, de megbízható kommunikációs hálózat, amelyet elsősorban autókban és más közúti járművekben használnak az alacsony sebességű kommunikációra az egyes elektronikus vezérlőegységek (ECU-k)

Alacsony költségű kommunikációs hálózat, olcsóbb alternatívát nyújt, mint a komplexebb és drágább CAN (Controller Area Network) hálózatok. Míg a CAN hálózatot nagyobb adatátviteli sebességet és összetett kommunikációt igénylő rendszerekhez (pl. motorvezérlés, biztonsági rendszerek) használják, addig a LIN hálózat alacsonyabb sebességű, egyszerűbb rendszerek számára készülnek.

A LIN hálózat tipikus adatátviteli sebessége körülbelül 20 kbps, ami elegendő az olyan rendszerekhez, ahol az adatátviteli igények alacsonyak, például az ablakemelők, ajtózárak, légkondicionáló rendszerek vagy világítási rendszerek kommunikációjához.

A LIN hálózatok master-slave (vezérlő és alárendelt) architektúrát használnak. Egy master eszköz (általában egy központi vezérlőegység) irányítja az adatkommunikációt a hálózatban, míg a slave eszközök (pl. különböző szenzorok és vezérlők) csak akkor küldenek adatokat, ha erre a master utasítja őket.

A LIN hálózat egy egyszerű, egyszálas vezetékezést használ elsősorban nem időkritikus alkalmazásokhoz, amely csökkenti a járművek elektromos rendszerének összetettségét és súlyát. Ez hozzájárul a költségek csökkentéséhez és a könnyebb integráláshoz. A LIN hálózat egyszerűbb architektúrája és vezetékezése miatt könnyen beépíthető a különböző járművekbe és rugalmasan integrálható a komplexebb CAN rendszerekkel, így a járműgyártók optimalizálhatják az elektromos hálózatokat anélkül, hogy felesleges költségeket generálnának.

4. Hivatkozások:

ISO 17987-1 Road vehicles — Local Interconnect Network (LIN)

ISO 17987-1 Road vehicles - LIN Part 1 - General information and use case definition.

ISO 17987-2 Road vehicles - LIN Part 2 - Transport protocol and network layer services.

ISO 17987-3 Road vehicles - LIN Part 3 - Protocol specification.

ISO 17987-4 Road vehicles - LIN Part 4 - Electrical physical layer (EPL) specification 12V / 24V.

ISO 17987-5 Road vehicles - LIN Part 5 - Application programmers interface (API).

ISO 17987-6 Road vehicles - LIN Part 6 - Protocol conformance test specification.

ISO 17987-7 Road vehicles - LIN Part 7 - Electrical Physical Layer (EPL) conformance test specification.

ISO 17987-8 Road vehicles - LIN Part 8 - Electrical physical layer (EPL) specification: LIN over DC powerline (DC-LIN).

5. Megjegyzések:

A LIN (Local Interconnect Network) egy egyszerű, alacsony költségű és alacsony sebességű kommunikációs hálózat, amelyet járművekben használnak a kevésbé kritikus rendszerek vezérlésére és kommunikációjára. Az ilyen rendszerek például a kényelmi és karbantartási funkciók, mint az ablakok, ajtózárak, tükrök és világítás vezérlése. A LIN hálózat kiegészíti a bonyolultabb CAN hálózatokat, és költséghatékony megoldást nyújt a járművek elektronikus rendszerei számára.

6. Kulcsszavak: LIN, CAN, ECU

ITS-szolgáltatások automatizált járművek számára 1.0

2024-12-06T09:58:59Z

1. Fogalom magyarul: ITS-szolgáltatások automatizált járművek számára

2. Fogalom angolul: ITS services for automated vehicles

3. Meghatározás:

Az ITS-szolgáltatások automatizált járművek számára olyan intelligens közlekedési rendszereket és technológiákat foglalnak magukban, amelyek támogatják a részben automatizált vagy teljesen autonóm önvezető járművek működését. Ezek a szolgáltatások hozzájárulnak a járművek közötti kommunikációhoz, az infrastruktúrával való interakcióhoz, a forgalmi helyzetek kezeléséhez, valamint a közlekedés biztonságának és megbízhatóságának megteremtéséhez és hatékonyságának növeléséhez.

A legfontosabb ITS szolgáltatások, amelyek kifejezetten az automatizált járműveket támogatják:

Kooperatív járműkommunikáció (V2X),
Automatizált parkolási rendszerek (Automated Valet Parking),
Automatizált vezetést támogató rendszerek (Adaptív sebességtartó automatika (ACC),
Sávtartó rendszerek (Lane Keeping Assist – LKA),
Automata vészfékezési rendszer (AEB)),
Kooperatív automatizált forgalomkezelés (Cooperative Adaptive Cruise Control - CACC),
Valós idejű navigáció és forgalomfigyelés,
Távvezérelt járműfelügyelet (Remote Monitoring and Control),
Elektronikus útdíjfizetési rendszerek (ETC)
Automatizált közlekedésbiztonsági figyelmeztető rendszerek,
Kooperatív városi mobilitás (Cooperative Urban Mobility),
Automatizált eCall rendszer

4. Hivatkozások:

ISO/TS 14812:2022(en) Intelligent transport systems — Vocabulary

ISO/TC 204 "Intelligent transport systems"

Smart Mobility https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/smart-mobility_en

5. Megjegyzések:

Az ITS-szolgáltatások automatizált járművek számára olyan fejlett technológiák és rendszerek összességét jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy az önvezető járművek biztonságosan és hatékonyan működjenek a közutakon. Ezek a szolgáltatások magukban foglalják a járművek közötti és az infrastruktúrával való kommunikációt, a forgalom optimalizálását, a biztonsági rendszereket, a navigációs támogatást és a távfelügyeletet. Az automatizált járművek együttélése a nem önvezető járművekkel ki fogja kényszeríteni az ITS ökoszisztéma kialakítását, a közlekedés egészének a közhiteles digitalizációját.

6. Kulcsszavak:

ITS ökoszisztéma, mobilitási adattér

ITS ökoszisztéma 1.0

2024-12-06T09:57:55Z

1. Fogalom magyarul: ITS ökoszisztéma

2. Fogalom angolul: ITS ecosystem

3. Meghatározás:

Az ITS ökoszisztéma az intelligens közlekedési rendszerek (ITS – Intelligent Transport Systems) átfogó hálózatát jelenti, amely magában foglalja a közlekedéshez kapcsolódó digitális technológiákat használó szolgáltatásokat, digitális mért és gyűjtött járművek és a közlekedési infrastruktúra dinamikus változó adatait. Az ITS ökoszisztéma az érintett felhasználók, a közlekedési hatóságok és szolgáltatók alkotta együttműködő rendszer, amely a mobilitási adattér alapját adja. Ezzel az ITS ökoszisztéma egy új, közhiteles, hálózatba kötött, integrált, digitális hatósági rendszer alapja lehet. Az ökoszisztéma lényege, hogy az egyes elemek folyamatosan kommunikálnak és biztonságosan adatokat cserélnek egymással a közlekedés hatékonyságának, biztonságának és fenntarthatóságának javítása érdekében.

4. Hivatkozások:

ISO/TS 14812:2022(en) Intelligent transport systems — Vocabulary

Bódi Antal Közlekedésbiztonság fokozását megalapozó Komplex ITS Ökoszisztéma kialakításának kérdései PhD disszertáció, 2022.

5. Megjegyzések:

Az ITS ökoszisztéma egy összetett, összekapcsolt rendszer, amely a járművek, infrastruktúra, kommunikációs hálózatok és felhasználók közötti valós idejű adatmegosztásra épül, és célja a közlekedés biztonságának, hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása.

6. Kulcsszavak:

ITS, mobilitási adattér